Hiezechielis Prophetæ 16
1 Et factus est sermo Domini ad me, dicens:
És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 Fili hominis notas fac Ierusalem abominationes suas:
Ember fia, tudasd Jeruzsálemmel az ő utáIatosságait.
3 et dices: Haec dicit Dominus Deus Ierusalem: Radix tua, et generatio tua de terra Chanaan: pater tuus Amorrhaeus, et mater tua Cethaea.
És szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló Jeruzsálemhez: Eredeted és születésed a kánaáninak országából való; atyád emóri és anyád chittita nő.
4 Et quando nata es in die ortus tui non est praecisus umbilicus tuus, et aqua non es lota in salutem, nec sale salita, nec involuta pannis.
Születésed pedig: amely napon születtél, nem metszetett el köldököd, vízben nem fürösztettél tisztítás végett, sózni nem sózattál meg és pólyázni nem pólyáztattál be.
5 Non pepercit super te oculus ut faceret tibi unum de his, misertus tui: sed proiecta es super faciem terrae in abiectione animae tuae, in die qua nata es.
Szem nem sajnálkozott rajtad, hogy tettek volna veled egyet is ezek közül, megkönyörülve rajtad; hanem eldobattál a mező színére, mert lélek megutált téged, amely napon születtél.
6 Transiens autem per te, vidi te conculcari in sanguine tuo. et dixi tibi cum esses in sanguine tuo: Vive. dixi, inquam, tibi: In sanguine tuo vive.
Ekkor elmentem melletted és láttalak véredben fetrengve és mondtam neked: véredben élj, és mondtam neked: véredben élj!
7 Multiplicatam quasi germen agri dedi te: et multiplicata es, et grandis effecta, et ingressa es, et pervenisti ad mundum muliebrem: ubera tua intumuerunt, et pilus tuus germinavit: et eras nuda, et confusione plena.
Sok ezerré mint a mező növényét tettelek, gyarapodtál és naggyá lettél és a díszek díszébe jutottál; az emlők megszilárdultak, hajad megnőtt, de meztelen és mezítelen voltál.
8 Et transivi per te, et vidi te: et ecce tempus tuum, tempus amantium: et expandi amictum meum super te, et operui ignominiam tuam. Et iuravi tibi, et ingressus sum pactum tecum: ait Dominus Deus: et facta es mihi.
Elmentem melletted és láttalak s íme itt az időd, a szerelem ideje és rád terítettem ruhám szárnyát és befedtem meztelenségedet; megesküdtem neked és szövetségre léptem veled, úgymond az Úr az Örökkévaló, és enyém lettél.
9 Et lavi te aqua, et emundavi sanguinem tuum ex te: et unxi te oleo.
És megfürösztöttelek vízben és leöblítettem rólad véredet és megkentelek olajjal;
10 Et vestivi te discoloribus, et calceavi te hyacintho: et cinxi te bysso, et indui te subtilibus.
felöltöztettelek hímes ruhába, felsaruztalak táchásbőrrel és felkötöttem rád bysszust és selyemmel takartalak be:
11 Et ornavi te ornamento, et dedi armillas in manibus tuis, et torquem circa collum tuum.
és feldíszítettelek dísszel, karperecet adtam kezeidre és láncot a nyakadra.
12 Et dedi inaurem super os tuum, et circulos auribus tuis, et coronam decoris in capite tuo.
Gyűrűt adtam orrodra, karikákat füleidbe és pompás koronát fejedre.
13 Et ornata es auro, et argento, et vestita es bysso, et polymito, similam, et mel, et oleum comedisti, et decora facta es vehementer nimis: et profecisti in regnum.
Díszítetted magadat arannyal és ezüsttel, öltözeted bysszus, selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél és szép voltál igen nagyon és királyságra voltál alkalmas.
14 Et egressum est nomen tuum in Gentes propter speciem tuam: quia perfecta eras in decore meo, quem posueram super te, dicit Dominus Deus.
És hírnév terjedt rólad a nemzetek közt szépséged miatt, mert tökéletes volt az én ékességem által, melyet rádtettem, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
15 Et habens fiduciam in pulchritudine tua fornicata es in nomine tuo: et exposuisti fornicationem tuam omni transeunti ut eius fieres.
De elbizakodtál szépséged által és paráználkodtál hírnevednél fogva és kiöntötted paráznaságodat minden arra menőnek, hogy övé legyen.
16 Et sumens de vestimentis meis fecisti tibi excelsa hinc inde consuta: et fornicata es super eis, sicut non est factum, neque futurum est.
És vettél ruháidból és készítettél magadnak tarka magaslatokat és paráználkodtál rajtuk: ilyesmi nem esett meg és nem lesz.
17 Et tulisti vasa decoris tui de auro meo, atque argento meo, quae dedi tibi: et fecisti tibi imagines masculinas, et fornicata es in eis.
És vetted pompás holmidat, az én aranyomból és ezüstömből, amelyet adtam neked és készítettél magadnak férfiképeket és paráználkodtál velük,
18 Et sumpsisti vestimenta tua multicoloria, et restita es eis: et oleum meum, et thymiama meum posuisti coram eis.
És vetted a te hímes ruháidat és betakartad őket; s olajomat és tömjénemet eléjük adtad.
19 Et panem meum, quem dedi tibi, similam, et oleum, et mel, quibus enutrivi te, posuisti in conspectu eorum in odorem suavitatis, et factum est, ait Dominus Deus.
És kenyeremet, amelyet neked adtam – lánglisztet, olajat és mézet adtam enned – azt eléjük adtad kellemes illatul s így volt, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
20 Et tulisti filios tuos, et filias tuas, quas generasti mihi: et immolasti eis ad devorandum. Numquid parva est fornicatio tua?
És vetted fiaidat és leányaidat, akiket szültél nekem és levágtad őket számukra eledelül; vajon kevés volt-e a te paráznaságodból,
21 Immolasti filios meos, et dedisti, illos consecrans, eis.
hogy leölted fiaimat is és odaadtad, tűzön átvezetve őket számukra.
22 Et post omnes abominationes tuas, et fornicationes, non es recordata dierum adolescentiae tuae, quando eras nuda, et confusione plena, conculcata in sanguine tuo.
És mind a te utálatosságaid és paráznaságaid mellett nem emlékeztél meg ifjúkorod napjairól, amidőn meztelen és mezítelen voltál, véredben fetrengő voltál.
23 Et accidit post omnem malitiam tuam (vae, vae tibi, ait Dominus Deus)
És volt mind a te gonosztetteid után, jaj, jaj neked, úgymond az Úr, az Örökkévaló –
24 et aedificasti tibi lupanar, et fecisti tibi prostibulum in cunctis plateis.
építettél magadnak boltozatot és készítettél magadnak magaslatot minden piacon;
25 Ad omne caput viae aedificasti signum prostitutionis tuae: et abominabilem fecisti decorem tuum: et divisisti pedes tuos omni transeunti, et multiplicasti fornicationes tuas.
minden út elején építetted magaslatodat, utálattá tetted szépségedet és szétterpesztetted lábaidat minden aramenőnek és szaporítottad paráznaságaidat.
26 Et fornicata es cum filiis Aegypti vicinis tuis magnarum carnium: et multiplicasti fornicationem tuam ad irritandum me.
Paráználkodtál Egyiptom fiai, nagytestű szomszédaid felé és szaporítottad paráználkodásaidat, hogy megharagíts engem.
27 Ecce ego extendam manum meam super te, et auferam iustificationem tuam: et dabo te in animas odientium te filiarum Palaestinarum, quae erubescunt in via tua scelerata.
És íme kinyújtottam kezemet ellened és megcsökkentettem illetményedet és odaadtalak gyűlölőidnek dühébe, a filiszteusok leányainak, akik szégyenkeznek a te fajtalan utad miatt.
28 Et fornicata es in filiis Assyriorum, eo quod necdum fueris expleta: et postquam fornicata es, nec sic es satiata.
És paráználkodtál Assúr fiai felé, mivelhogy nem laktál jól; paráználkodtál velük és nem is laktál jól.
29 Et multiplicasti fornicationem tuam in Terra Chanaan cum Chaldaeis: et nec sic satiata es.
És megsokasítottad paráználkodásodat a kalmárok országa, Kaszdím felé, de ezzel sem laktál jól.
30 In quo mundabo cor tuum, ait Dominus Deus; cum facias omnia haec opera mulieris meretricis, et procacis?
Mi hervatag a te szíved, úgymond az Úr, az Örökkévaló, midőn mindezeket cselekedted, önhatalmú paráznanőnek cselekedeteit!
31 Quia fabricasti lupanar tuum in capite omnis viae, et excelsum tuum fecisti in omni platea: nec facta es quasi meretrix fastidio augens pretium,
Midőn építetted boltozatodat minden út elején és magaslatodat készítetted minden piacon, és nem voltál olyan mint parázna nő, megvetve a paráznabért.
32 sed quasi mulier adultera, quae super virum suum inducit alienos.
Házasságtörő asszony te, aki férje mellett idegeneket vesz el.
33 Omnibus meretricibus dantur mercedes: tu autem dedisti mercedes cunctis amatoribus tuis, et dona donabas eis vi intrarent ad te undique ad fornicandum tecum.
Mind a parázna nőknek adnak ajándékot, te pedig ajándékaidat adtad mind a szeretőidnek és megvesztegetted őket, hogy hozzád jöjjenek mindenünnen, a te paráznaságoddal.
34 Factumque est in te contra consuetudinem mulierum in fornicationibus tuis, et post te non erit fornicatio: in eo enim quod dedisti mercedes, et mercedes non accepisti, factum est in te contrarium.
Így történt veled a paráználkodásodban ellenkezője az asszonyoknak, utánad ugyanis nem paráználkodtak; és midőn paráznabért adtál, de neked nem adatott paráznabér, így lettél ellenkezőjükké.
35 Propterea meretrix audi verbum Domini.
Azért, paráznanő te, halljad az Örökkévaló igéjét.
36 Haec dicit Dominus Deus: Quia effusum est aes tuum, et revelata est ignominia tua in fornicationibus tuis super amatores tuos, et super idola abominationum tuarum in sanguine filiorum tuorum, quos dedisti eis:
Így szól az Úr, az Örökkévaló, mivelhogy kiömlött az érced és feltáródott szemérmed a szeretőid felé omló paráználkodásaidban és mind a te utálatos bálványaid miatt és gyermekeid elontott vére fejében, akiket nekik adtál:
37 Ecce ego congregabo omnes amatores tuos, quibus commixta es, et omnes, quos dilexisti cum universis, quos oderas: et congregabo eos super te undique, et nudabo ignominiam tuam coram eis, et videbunt omnem turpitudinem tuam.
azért íme én összegyűjtöm szeretőidet mind, akiknek kellemes voltál és mindazokat, akiket szerettél, azokkal együtt, akiket gyűlöltél, összegyűjtöm őket ellened mindenünnen és föltárom előtted szemérmedet, hogy lássák egész szemérmedet.
38 Et iudicabo te iudiciis adulterarum, et effundentium sanguinem: et dabo te in sanguinem furoris et zeli.
És ítélek fölötted, amint télnek házasságtörő és vérontó nők fölött és harag meg bosszú vérévé teszlek.
39 Et dabo te in manus eorum, et destruent lupanar tuum: et demolientur prostibulum tuum: et denudabunt te vestimentis tuis, et auferent vasa decoris tui: et derelinquent te nudam, plenamque ignominia:
És kezükbe adlak téged és lerombolják boltozatodat és lerontják magaslataidat és lehúzzák rólad ruháidat és elveszik díszes ékszereidet; és otthagynak meztelenül és mezítelenül.
40 et adducent super te multitudinem, et lapidabunt te lapidibus, et trucidabunt te gladiis suis.
És fölhoznak ellened gyülekezetet és megköveznek téged kővel és összevagdalnak téged kardjaikkal.
41 Et comburent domos tuas igne, et facient in te iudicia in oculis mulierum plurimarum: et desines fornicari, et mercedes ultra non dabis.
És elégetik házaidat tűzben és végeznek rajtad büntetést sok asszony szeme láttára; és megszüntetem parázna létedet, és paráznabért sem fogsz többé adni.
42 Et requiescet indignatio mea in te: et auferetur zelus meus a te, et quiescam, nec irascar amplius.
És csillapítom az én hevemet rajtad és eltávozik bosszúságom tőled, és megnyugszom és nem haragszom többé.
43 Eo quod non fueris recordata dierum adolescentiae tuae, et provocasti me in omnibus his: quapropter et ego vias tuas in capite tuo dedi, ait Dominus Deus, et non feci iuxta scelera tua in omnibus abominationibus tuis.
Mivelhogy nem emlékeztél meg ifjúkorod napjairól és mindezekkel haragot okoztál nekem, tehát én is lám utadat fejedre hárítom, úgymond az Úr, az Örökkévaló; avagy nem cselekedted-e a fajtalanságot mind a te utálatosságaid mellett?
44 Ecce omnis, qui dicit vulgo proverbium, in te assumet illud, dicens: Sicut mater, ita et filia eius.
Íme minden példázó terólad fog példázni, mondván: amilyen az anya, olyan a leánya.
45 Filia matris tuae es tu, quae proiecit virum suum, et filios suos: et soror sororum tuarum es tu, quae proiecerunt viros suos, et filios suos: mater vestra Cethaea, et pater vester Amorrhaeus.
Anyádnak leánya vagy, megutálója férjének, és gyermekeinek és nővére vagy nővéreidnek, akik megutálták férjüket és gyermekeiket; anyátok chittita nő és atyátok emóri.
46 Et soror tua maior, Samaria, ipsa et filiae eius, quae habitant ad sinistram tuam: soror autem tua minor te, quae habitat a dextris tuis, Sodoma, et filiae eius.
Nagyobbik nővéred Sómrón, ő meg leányai, aki balkezedről lakik, a náladnál kisebb nővéred pedig, aki jobbkezedről lakik, Szodoma meg leányai.
47 Sed nec in viis earum ambulasti, neque secundum scelera earum fecisti pauxillum minus: pene sceleratiora fecisti illis in omnibus viis tuis.
Avagy nem az ő útjaikon jártál és nem az ő utálatosságaik szerint cselekedtél Kevés híján még romlottabb voltál náluk mind a te utaidon.
48 Vivo ego, dicit Dominus Deus, quia non fecit Sodoma soror tua ipsa, et filiae eius, sicut fecisti tu, et filiae tuae.
Ahogy én élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nem cselekedett Szodoma nővéred, ő meg leányai, amint cselekedtél te meg leányaid.
49 Ecce haec fuit iniquitas Sodomae sororis tuae, superbia, saturitas panis et abundantia, et otium ipsius, et filiarum eius: et manum egeno, et pauperi non porrigebant.
Íme, ez volt Szodoma nővérednek bűne: gőgösség; kenyérnek bősége és nyugodt jólét jutott neki és leányainak, de szegénynek és szűkölködőnek kezét nem támogatta.
50 Et elevatae sunt, et fecerunt abominationes coram me: et abstuli eas sicut vidisti.
És felfuvalkodtak és utálatosságot követtek el előttem, tehát eltávolítottam őket, amint láttam.
51 Et Samaria dimidium peccatorum tuorum non peccavit: sed vicisti eas sceleribus tuis, et iustificasti sorores tuas in omnibus abominationibus tuis, quas operata es.
Sómrón pedig vétkeid felét sem vétkezte és te többé tetted utálatosságaidat az övéknél, úgy, hogy igazoltad nővéreidet mind a te utálatosságaid által, amelyeket elkövettél.
52 Ergo et tu porta confusionem tuam, quae vicisti sorores tuas peccatis tuis, sceleratius agens ab eis: iustificatae sunt enim a te: ergo et tu confundere, et porta ignominiam tuam, quae iustificasti sorores tuas.
Te is viseld gyalázatodat, mivelhogy mentségére lettél nővéreidnek: vétkeid által, melyekkel utálatosabban cselekedtél náluknál, ők igazoltabbak nálad; tehát te is szégyenkezzél és viseld gyalázatodat, midőn igazoltad nővéreidet.
53 Et convertam restituens eas conversione Sodomorum cum filiabus suis, et conversione Samariae, et filiarum eius: et convertam reversionem tuam in medio earum,
Majd visszahozom foglyaikat, Szodomának meg leányainak foglyait és Sómrónnak meg leányainak foglyait és visszahozom a te foglyaidat közepettük;
54 ut portes ignominiam tuam, et confundaris in omnibus, quae fecisti consolans eas.
azért, hogy viseld gyalázatodat és megszégyenülj mind amiatt, amit elkövettél, midőn megvigasztaltad őket.
55 Et soror tua Sodoma, et filiae eius revertentur ad antiquitatem suam: et Samaria, et filiae eius revertentur ad antiquitatem suam: et tu, et filiae tuae revertemini ad antiquitatem vestram.
És nővéreid, Szodoma meg leányai visszatérnek, előbbi módjukba állíttatnak és Sómrón meg leányai visszatérnek előbbi módjukba, és te meg leányaid visszatértek előbbi módotokba.
56 Non fuit autem Sodoma soror tua audita in ore tuo, in die superbiae tuae,
Avagy nem volt-e a te Szodoma nővéred híresztelésül a te szájadban gőgösködésed napján?
57 antequam revelaretur malitia tua: sicut hoc tempore in opprobrium filiarum Syriae, et cunctarum in circuitu tuo filiarum Palaesthinarum, quae ambiunt te per gyrum.
Mielőtt nyilvánvalóvá lett a te gonoszságod, mint amely időben gyaláztak téged Arám leányai és mind a körülötte levők, a filiszteusok leányai, akik kigúnyoltak téged köröskörül.
58 scelus tuum, et ignominiam tuam tu portasti, ait Dominus Deus.
Fajtalanságodat és utálatosságaidat, te viselted azokat, úgymond az Örökkévaló.
59 Quia haec dicit Dominus Deus: Et faciam tibi sicut despexisti iuramentum, ut irritum faceres pactum:
Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Majd cselekeszem veled, amint cselekedtél te, aki megvetettél esküt, fölbontva szövetséget.
60 et recordabor ego pacti mei tecum in diebus adolescentiae tuae: et suscitabo tibi pactum sempiternum.
De megemlékezem én az ifjúkorod napjaiban veled kötött szövetségemről és fönntartok számodra örök szövetséget.
61 Et recordaberis viarum tuarum, et confunderis: cum receperis sorores tuas te maiores cum minoribus tuis: et dabo eas tibi in filias, sed non ex pacto tuo.
És meg fogsz emlékezni utaidról és megszégyenülsz, midőn magadhoz fogadod testvéreidet, a náladnál nagyobbakat a náladnál kisebbekkel együtt, és adom őket neked leányaidul, de nem a veled való szövetség folytán.
62 Et suscitabo ego pactum meum tecum: et scies quia ego Dominus,
És én fenntartom szövetségemet veled, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Örökkévaló;
63 ut recorderis, et confundaris, et non sit tibi ultra aperire os prae confusione tua, cum placatus tibi fuero in omnibus, quae fecisti, ait Dominus Deus.
hogy megemlékezzél és szégyenkezzél és ne legyen neked többé szájnak megnyílása gyalázatod miatt, amidőn engesztelést adok neked mind azért, amit elkövettél, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
