Timotheum Ii 2
1 Tu ergo fili mi confortare in gratia, quae est in Christo Iesu:
Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben;
2 et quae audisti a me per multos testes, haec commenda fidelibus hominibus, qui idonei erant et alios docere.
És a miket tőlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, a kik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek.
3 Labora sicut bonus miles Christi Iesu.
Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze.
4 Nemo militans Deo implicat se negotiis saecularibus: ut ei placeat, cui se probavit.
Egy harczos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, a ki őt harczossá avatta.
5 Nam et qui certat in agone, non coronabitur nisi legitime certaverit.
Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.
6 Laborantem agricolam oportet primum de fructibus percipere.
A ki munkálkodik, a földmívelőnek kell a gyümölcsökben először részesülnie.
7 Intellige quae dico: dabit enim tibi Dominus in omnibus intellectum.
Értsd meg a mit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.
8 Memor esto Dominum IESUM CHRISTUM resurrexisse a mortuis ex semine David, secundum Evangelium meum,
Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint:
9 in quo laboro usque ad vincula, quasi male operans: sed verbum Dei non est alligatum.
A melyért, mint egy gonosztevő, szenvedek mind a fogságig; de az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve.
10 Ideo omnia sustineo propter electos, ut et ipsi salutem consequantur, quae est in Christo Iesu, cum gloria caelesti. (aiōnios g166)
Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való idvességet örök dicsőséggel egyben. (aiōnios g166)
11 Fidelis sermo: Nam si commortui sumus, et convivemus:
Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.
12 si sustinebimus, et conregnabimus: si negaverimus, et ille negabit nos:
Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;
13 si non credimus, ille fidelis permanet, negare seipsum non potest.
Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja.
14 Haec commone: testificans coram Deo. Noli contendere verbis: ad nihil enim utile est, nisi ad subversionem audientium.
Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatóknak romlására.
15 Solicite cura teipsum probabilem exhibere Deo, operarium inconfusibilem, recte tractantem verbum veritatis:
Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.
16 Profana autem, et vaniloquia devita: multum enim proficiunt ad impietatem:
A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek.
17 et sermo eorum ut cancer serpit: ex quibus est Hymenaeus, et Philetus,
És az ő beszédök mint a rákfekély terjed; közülök való Himenéus és Filétus.
18 qui a veritate exciderunt, dicentes resurrectionem esse iam factam, et subverterunt quorundam fidem.
A kik az igazság mellől eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét.
19 Sed firmum fundamentum Dei stat, habens signaculum hoc: Cognovit Dominus qui sunt eius, et discedat ab iniquitate omnis, qui invocat nomen Domini.
Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.
20 In magna autem domo non solum sunt vasa aurea, et argentea, sed et lignea, et fictilia: et quaedam quidem in honorem, quaedam autem in contumeliam.
Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók.
21 Si quis ergo emundaverit se ab istis, erit vas in honorem sanctificatum, et utile Domino ad omne opus bonum paratum.
Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.
22 Iuvenilia autem desideria fuge, sectare vero iustitiam, fidem, spem, charitatem, et pacem cum iis, qui invocant Dominum de corde puro.
Az ifjúkori kivánságokat pedig kerüld; hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, a kik segítségül hívják az Urat tiszta szívből.
23 Stultas autem, et sine disciplina quaestiones devita: sciens quia generant lites.
A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.
24 Servum autem Domini non oportet litigare: sed mansuetum esse ad omnes, docibilem, patientem,
Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.
25 cum modestia corripientem eos, qui resistunt veritati: nequando Deus det illis poenitentiam ad cognoscendam veritatem,
A ki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,
26 et resipiscant a diaboli laqueis, a quo captivi tenentur ad ipsius voluntatem.
És felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára.
