< Sofonias Propheta 1 >
1 Verbum Domini quod factum est ad Sophoniam, filium Chusi, filii Godoliæ, filii Amariæ, filii Ezeciæ, in diebus Josiæ, filii Amon, regis Judæ.
Az Örökkévaló igéje, mely lett Czefanjához, Kúsi fiához, a ki fia Gedaljának, Chizkíja fia; Amarja fiának, Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban.
2 Congregans congregabo omnia a facie terræ, dicit Dominus:
Elveszítve elveszitek; mindent a föld színéről, úgymond az Örökkévaló;
3 congregans hominem et pecus, congregans volatilia cæli et pisces maris: et ruinæ impiorum erunt, et disperdam homines a facie terræ, dicit Dominus.
elveszítek embert és állatot, elveszítem az ég madarait és a tenger halait, és a botlás okait a gonoszokkal együtt; és kiirtom az embert a föld színéről, úgymond az Örökkévaló.
4 Et extendam manum meam super Judam et super omnes habitantes Jerusalem: et disperdam de loco hoc reliquias Baal, et nomina ædituorum cum sacerdotibus;
Kinyújtom kezemet Jehúda ellen, meg mind a Jeruzsálem lakói ellen, s kiirtom ebből a helyből a Báal maradékát, a bálványpapok; nevét a papokkal együtt;
5 et eos qui adorant super tecta militiam cæli, et adorant et jurant in Domino, et jurant in Melchom;
meg azokat a kik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, s a leborulókat, kik esküsznek; az Örökkévalóra, és a kik esküsznek Malkámra;
6 et qui avertuntur de post tergum Domini, et qui non quæsierunt Dominum, nec investigaverunt eum.
és azokat, kik elhúzódnak az Örökkévaló mellől, és a kik nem keresték az Örökkévalót és nem kérdezték meg.
7 Silete a facie Domini Dei, quia juxta est dies Domini: quia præparavit Dominus hostiam; sanctificavit vocatos suos.
Csitt az Úr, az Örökkévaló előtt! Mert közel van az Örökkévaló napja; mert készített az Örökkévaló áldozást, szentelte meghívottjait.
8 Et erit: in die hostiæ Domini, visitabo super principes, et super filios regis, et super omnes qui induti sunt veste peregrina;
És lészen az Örökkévaló áldozásának napján, megbüntetem a nagyokat meg a királyfiakat s mindazokat, kik idegen öltözékbe öltözködnek.
9 et visitabo super omnem qui arroganter ingreditur super limen in die illa, qui complent domum Domini Dei sui iniquitate et dolo.
És megbüntetem mind azt, a ki a küszöbön átugrik, ama napon, a kik megtöltik uruknak házát erőszakkal és csalással.
10 Et erit in die illa, dicit Dominus, vox clamoris a porta piscium, et ululatus a Secunda, et contritio magna a collibus.
És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, hallik jajkiáltás a halak kapuja felől, és jajgatás a második városrész felől, és nagy romlás a halmokról.
11 Ululate, habitatores Pilæ: conticuit omnis populus Chanaan, disperierunt omnes involuti argento.
Jajgassatok ti lakói a Mozsárnak, mert megsemmisült az egész kanaáni nép, kiírtattak mind az ezüsttel terheltek.
12 Et erit in tempore illo: scrutabor Jerusalem in lucernis, et visitabo super viros defixos in fæcibus suis, qui dicunt in cordibus suis: Non faciet bene Dominus, et non faciet male.
És lészen amaz időben, átkutatom Jeruzsálemet mécsesekkel és megbüntetem azon férfiakat, kik ott merevednek seprűjükön, akik azt mondják szívükben: nem tesz jót az Örökkévaló, se nem rosszat:
13 Et erit fortitudo eorum in direptionem, et domus eorum in desertum: et ædificabunt domos, et non habitabunt; et plantabunt vineas, et non bibent vinum earum.
hogy legyen vagyonuk kifosztásra, házaik pedig pusztulásra; építenek házakat, de nem lakják, ültetnek szőlőket, de nem isszák borukat.
14 Juxta est dies Domini magnus: juxta est, et velox nimis. Vox diei Domini amara: tribulabitur ibi fortis.
Közel van az Örökkévalónak nagy napja, közel van és siet nagyon; hallga, az Örökkévaló napja: keservesen sikolt ott a hős.
15 Dies iræ dies illa, dies tribulationis et angustiæ, dies calamitatis et miseriæ, dies tenebrarum et caliginis, dies nebulæ et turbinis,
Haragnak napja ama nap, szorítás és szorongatás napja, vihar és viharzás napja, sötétség és homály napja, felhőnek és sűrű ködnek napja!
16 dies tubæ et clangoris super civitates munitas, et super angulos excelsos.
Harsona és riadás napja az erősített városok fölött és a magas ormok fölött.
17 Et tribulabo homines, et ambulabunt ut cæci, quia Domino peccaverunt; et effundetur sanguis eorum sicut humus, et corpora eorum sicut stercora.
És szorongatom az embereket, hogy járjanak mint a vakok, mert az Örökkévaló ellen vétkeztek, és majd ontatik a vérük mint a por, és húsuk, mint a ganéj.
18 Sed et argentum eorum et aurum eorum non poterit liberare eos in die iræ Domini: in igne zeli ejus devorabitur omnis terra, quia consummationem cum festinatione faciet cunctis habitantibus terram.
Sem ezüstjök, sem aranyuk nem mentheti majd meg őket, az Örökkévaló haragjának napján – és buzgalmának tűzétől megemésztetik az egész föld. Mert végpusztítást, bizony rémületest visz véghez mind a föld lakóival.