< Zaccharias Propheta 14 >
1 Ecce venient dies Domini, et dividentur spolia tua in medio tui.
Íme, egy napja jön az Örökkévalónak, és zsákmányod osztatik szét közepetted.
2 Et congregabo omnes gentes ad Jerusalem in prælium: et capietur civitas, et vastabuntur domus, et mulieres violabuntur: et egredietur media pars civitatis in captivitatem, et reliquum populi non auferetur ex urbe.
Összegyűjtöm ugyanis mind a nemzeteket Jeruzsálem ellen harczra; bevétetik a város, kifosztatnak a házak s a nők meggyaláztatnak; s elmegy a város fele számkivetésbe, de a megmaradt nép nem irtatik ki a városból.
3 Et egredietur Dominus, et præliabitur contra gentes illas, sicut præliatus est in die certaminis.
Akkor kivonul az Örökkévaló és harczol ama nemzetek ellen, mint a mely napon harczolt csata napján.
4 Et stabunt pedes ejus in die illa super montem Olivarum, qui est contra Jerusalem ad orientem: et scindetur mons Olivarum ex media parte sui ad orientem et ad occidentem, prærupto grandi valde: et separabitur medium montis ad aquilonem, et medium ejus ad meridiem.
És állnak majd lábai ama napon az olajfák hegyén, mely Jeruzsálem előtt van kelet felől s meghasad az olajfák hegye felében, napkeletre és nyugotra, igen nagy völgygyé; és elmozdul a hegynek fele északra, a másik fele pedig délre.
5 Et fugietis ad vallem montium eorum, quoniam conjungetur vallis montium usque ad proximum: et fugietis sicut fugistis a facie terræmotus in diebus Oziæ regis Juda: et veniet Dominus Deus meus, omnesque sancti cum eo.
És megfutamodtok hegyeim völgyébe – mert eljut majd a hegyek völgye Áczalig – s megfutamodtok, a mint futamodtatok a földrengés elől, Uzzija, Jehúda királyának napjaiban, és eljön az Örökkévaló, az én Istenem – mind a szentek teveled.
6 Et erit in die illa: non erit lux, sed frigus et gelu.
És lészen ama napon, nem lesz világosság, hanem nehezedő dermedtség.
7 Et erit dies una quæ nota est Domino, non dies neque nox: et in tempore vesperi erit lux.
Egy nap lesz az, az tudva lesz az Örökkévaló előtt: se nem nap, se nem éj; de lészen estnek idején, világosság leszen.
8 Et erit in die illa: exibunt aquæ vivæ de Jerusalem: medium earum ad mare orientale, et medium earum ad mare novissimum: in æstate et in hieme erunt.
És lészen ama napon: élő vizek erednek Jeruzsálemből, felerészök a keleti tenger felé, s felerészök a nyugoti tenger felé; nyáron és télen leszen!
9 Et erit Dominus rex super omnem terram: in die illa erit Dominus unus, et erit nomen ejus unum.
És lészen az Örökkéváló királylyá az egész földön; ama napon egy lesz az Örökkévaló és egy az ő neve.
10 Et revertetur omnis terra usque ad desertum, de colle Remmon ad austrum Jerusalem: et exaltabitur, et habitabit in loco suo, a porta Benjamin usque ad locum portæ prioris, et usque ad portam angulorum, et a turre Hananeel usque ad torcularia regis.
Átváltozik az egész ország mintegy síksággá Gébától Rimmónig, délre Jeruzsálemtől; és magas lesz az és marad a maga helyén, kezdve Benjámin kapujától egészen az első kapu helyéig, a sarok-kapuig, és Chanánél-tornyától egészen a királyi présházakig.
11 Et habitabunt in ea, et anathema non erit amplius, sed sedebit Jerusalem secura.
És lakni fognak benne, s átok nem lesz ott többé; és megmarad Jeruzsálem biztonságban.
12 Et hæc erit plaga qua percutiet Dominus omnes gentes quæ pugnaverunt adversus Jerusalem: tabescet caro uniuscujusque stantis super pedes suos: et oculi ejus contabescent in foraminibus suis, et lingua eorum contabescet in ore suo.
Ez pedig lesz a csapás, melylyel sújtani fogja az Örökkévaló mindazon népeket, melyek Jeruzsálem ellen sereglettek: elrothad mindegyiknek a húsa, úgy a mint áll a lábain, szemei elrothadnak üregeikben és nyelve elrothad a szájában.
13 In die illa erit tumultus Domini magnus in eis: et apprehendet vir manum proximi sui, et conseretur manus ejus super manum proximi sui.
És lészen ama napon: lesz. nagy megzavarás az Örökkévalótól közöttük, megragadják kiki társának a kezét, és föléje kerekedik a keze társának keze fölé.
14 Sed et Judas pugnabit adversus Jerusalem: et congregabuntur divitiæ omnium gentium in circuitu, aurum, et argentum, et vestes multæ satis.
És Jehúda is harczol majd Jeruzsálemben, és egybegyűjtik mind a nemzetek vagyonát köröskörül: aranyat és ezüstöt és ruhát nagyon sokat.
15 Et sic erit ruina equi, et muli, et cameli, et asini, et omnium jumentorum quæ fuerint in castris illis, sicut ruina hæc.
És ép olyan lesz a csapás a lóra, az öszvérre, a tevére meg a szamárra és mind az állatra, melyek ama táborokban lesznek, mint eme csapás.
16 Et omnes qui reliqui fuerint de universis gentibus quæ venerunt contra Jerusalem, ascendent ab anno in annum ut adorent regem, Dominum exercituum, et celebrent festivitatem tabernaculorum.
És lészen, mind a megmaradtak mindazon nemzetek közül, melyek Jeruzsálem ellen jöttek, felvonúlnak évről-évre, hogy leborúljanak a király, az örökkévaló, a seregek ura előtt és hogy megüljék a sátrak ünnepét.
17 Et erit: qui non ascenderit de familiis terræ ad Jerusalem ut adoret regem, Dominum exercituum, non erit super eos imber.
És lészen a ki nem vonúl fel a földnek nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy leborúljon a király, az Örökkévaló, a seregek ura előtt, –- ő reájuk nem esik az eső.
18 Quod etsi familia Ægypti non ascenderit et non venerit, nec super eos erit: sed erit ruina, qua percutiet Dominus omnes gentes quæ non ascenderint ad celebrandam festivitatem tabernaculorum.
És ha Egyiptom nemzetsége nem vonúl fel és nem jön el, ő reájuk sem; meglesz a csapás, melylyel sújtja a az Örökkévaló azon nemzeteket, a melyek nem vonúlnak fel, hogy megüljék a sátrak ünnepét.
19 Hoc erit peccatum Ægypti, et hoc peccatum omnium gentium quæ non ascenderint ad celebrandam festivitatem tabernaculorum.
Ez leszen vétke Egyiptomnak és vétke mind ama nemzeteknek, hogy nem vonulnak fel megülni a sátrak ünnepét.
20 In die illa, erit quod super frenum equi est, sanctum Domino: et erunt lebetes in domo Domini quasi phialæ coram altari.
Ama napon az lesz rajta a ló csengetyűjén: Szent az Örökkévalónak; és olyanok lesznek a fazekak az Orökkévaló házában, mint a. medenczék az oltár előtt.
21 Et erit omnis lebes in Jerusalem et in Juda sanctificatus Domino exercituum: et venient omnes immolantes, et sument ex eis, et coquent in eis: et non erit mercator ultra in domo Domini exercituum in die illo.
És minden fazék Jeruzsálemben és Jehúdában szent lesz az Örökkévalónak a seregek urának, majd jőnek mind az áldozók és visznek belőlök és főznek bennük; a nem lesz kalmár többé az Örökkévalónak, a seregek urának házában ama napon.