< Psalmorum 93 >
1 Laus cantici ipsi David, in die ante sabbatum, quando fundata est terra. Dominus regnavit, decorem indutus est: indutus est Dominus fortitudinem, et præcinxit se. Etenim firmavit orbem terræ, qui non commovebitur.
Az Örökkevaló király lett, fenséget öltött, öltözött az Örökkévaló, erőbe övezkedett; szilárdan is áll a világ, nem inog meg.
2 Parata sedes tua ex tunc; a sæculo tu es.
Szilárd a trónod régtől fogva, öröktől fogva vagy Te.
3 Elevaverunt flumina, Domine, elevaverunt flumina vocem suam; elevaverunt flumina fluctus suos,
Fölemelték a folyamok, oh Örökkévaló; fölemelték a folyamok hangjukat, fölemelik a folyamok zúgásukat.
4 a vocibus aquarum multarum. Mirabiles elationes maris; mirabilis in altis Dominus.
Nagy vizek hangjánál hatalmasabbak a tenger hullámai; hatalmas a magasban az Örökkévaló!
5 Testimonia tua credibilia facta sunt nimis; domum tuam decet sanctitudo, Domine, in longitudinem dierum.
Bizonyságaid hűségesek nagyon; házadat szentség illeti, Örökkévaló, hosszú időre.