Psalmorum 43

1 Psalmus David. Judica me, Deus, et discerne causam meam de gente non sancta: ab homine iniquo et doloso erue me.

Jogot szerezz nekem, Isten és vidd ügyemet nem kegyes nemzet ellen; csalárdság és jogtalanság emberétől szabadíts meg engem.

2 Quia tu es, Deus, fortitudo mea: quare me repulisti? et quare tristis incedo, dum affligit me inimicus?

Mert te vagy erősségem istene, mért vetettél el engem; mért járok elbúsultan ellenség nyomása alatt?

3 Emitte lucem tuam et veritatem tuam: ipsa me deduxerunt, et adduxerunt in montem sanctum tuum, et in tabernacula tua.

Küldd világosságodat és hűségedet, azok vezéreljenek engem, vigyenek el szent hegyedhez és hajlékaidhoz;

4 Et introibo ad altare Dei, ad Deum qui lætificat juventutem meam. Confitebor tibi in cithara, Deus, Deus meus.

hadd mehessek be Isten oltárához, újjongó örömöm Istenéhez, hadd magasztallak téged hárfán, oh Isten, én Istenem!

5 Quare tristis es, anima mea? et quare conturbas me? Spera in Deo, quoniam adhuc confitebor illi, salutare vultus mei, et Deus meus.

Mit görnyedezel, én lelkem és mit zajongsz én bennem? Várakozzál Istenre, mert még fogom őt magasztalni, arczom segítségét és Istenemet.