Psalmorum 30
1 Psalmus cantici, in dedicatione domus David. Exaltabo te, Domine, quoniam suscepisti me, nec delectasti inimicos meos super me.
Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
2 Domine Deus meus, clamavi ad te, et sanasti me.
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol h7585)
4 Psallite Domino, sancti ejus; et confitemini memoriæ sanctitatis ejus.
Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
5 Quoniam ira in indignatione ejus, et vita in voluntate ejus: ad vesperum demorabitur fletus, et ad matutinum lætitia.
Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
6 Ego autem dixi in abundantia mea: Non movebor in æternum.
Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
7 Domine, in voluntate tua præstitisti decori meo virtutem; avertisti faciem tuam a me, et factus sum conturbatus.
Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
8 Ad te, Domine, clamabo, et ad Deum meum deprecabor.
Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
9 Quæ utilitas in sanguine meo, dum descendo in corruptionem? numquid confitebitur tibi pulvis, aut annuntiabit veritatem tuam?
Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
10 Audivit Dominus, et misertus est mei; Dominus factus est adjutor meus.
Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
11 Convertisti planctum meum in gaudium mihi; conscidisti saccum meum, et circumdedisti me lætitia:
Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
12 ut cantet tibi gloria mea, et non compungar. Domine Deus meus, in æternum confitebor tibi.
Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
