Psalmorum 19

1 In finem. Psalmus David. Cæli enarrant gloriam Dei, et opera manuum ejus annuntiat firmamentum.

A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Az egek elbeszélik Isten dicsőségét, s kezei művét hirdeti a boltozat.

2 Dies diei eructat verbum, et nox nocti indicat scientiam.

Nap napnak ömledeztet beszédet, és éjszaka éjszakával közöl tudást.

3 Non sunt loquelæ, neque sermones, quorum non audiantur voces eorum.

Nincs beszéd, nincsenek szavak, nem hallható a hangjuk.

4 In omnem terram exivit sonus eorum, et in fines orbis terræ verba eorum.

Az egész földre kiterjedt a rendjük, és a világ szélére az igéik, a napnak sátrat vont rajtuk.

5 In sole posuit tabernaculum suum; et ipse tamquam sponsus procedens de thalamo suo. Exsultavit ut gigas ad currendam viam;

Az pedig olyan, mint vőlegény, a ki mennyezetéből jön ki, örvend mint hős, hogy megfutja a pályát.

6 a summo cælo egressio ejus. Et occursus ejus usque ad summum ejus; nec est qui se abscondat a calore ejus.

Az egek széléről van kijövetele, s körfutása azoknak szélein, és nincs mi rejtve van a hevétől.

7 Lex Domini immaculata, convertens animas; testimonium Domini fidele, sapientiam præstans parvulis.

Az Örökkévaló tana gáncstalan, felüdíti a lelket; az Örökkévaló bizonysága hűséges, bölcscsé teszi az együgyűt;

8 Justitiæ Domini rectæ, lætificantes corda; præceptum Domini lucidum, illuminans oculos.

az Örökkévaló rendeletei egyenesek, megörvendeztetik a szívet; az Örökkévaló parancsa fényes, megvilágosítja a szemeket;

9 Timor Domini sanctus, permanens in sæculum sæculi; judicia Domini vera, justificata in semetipsa,

az Örökkévaló félelme tiszta, fennáll örökké; az Örökkévaló ítéletei igazság, jogosak egyaránt.

10 desiderabilia super aurum et lapidem pretiosum multum, et dulciora super mel et favum.

Kivánatosbak azok aranynál és sok színaranynál, és édesebbek méznél, s csúrgó színméznél.

11 Etenim servus tuus custodit ea; in custodiendis illis retributio multa.

Szolgád is meginteti magát általuk; megőrzésökben nagy jutalom van.

12 Delicta quis intelligit? ab occultis meis munda me;

Tévedéseket ki vehet észre? rejtett dolgoktól tisztává tégy engem!

13 et ab alienis parce servo tuo. Si mei non fuerint dominati, tunc immaculatus ero, et emundabor a delicto maximo.

Gonosz szándéktól is tartóztasd szolgádat, ne uralkodjék rajtam; akkor gáncstalan leszek és tisztává leszek nagy bűntől.

14 Et erunt ut complaceant eloquia oris mei, et meditatio cordis mei in conspectu tuo semper. Domine, adjutor meus, et redemptor meus.

Legyenek kedvességre szájam beszédei és szívem gondolata előtted, oh Örökkévaló, sziklám és megváltóm!