< Psalmorum 122 >

1 Canticum graduum. Lætatus sum in his quæ dicta sunt mihi: In domum Domini ibimus.
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Stantes erant pedes nostri in atriis tuis, Jerusalem.
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jerusalem, quæ ædificatur ut civitas, cujus participatio ejus in idipsum.
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Illuc enim ascenderunt tribus, tribus Domini: testimonium Israël, ad confitendum nomini Domini.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Quia illic sederunt sedes in judicio, sedes super domum David.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Rogate quæ ad pacem sunt Jerusalem, et abundantia diligentibus te.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Fiat pax in virtute tua, et abundantia in turribus tuis.
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Propter fratres meos et proximos meos, loquebar pacem de te.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Propter domum Domini Dei nostri, quæsivi bona tibi.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

< Psalmorum 122 >