< Proverbiorum 27 >
1 Ne glorieris in crastinum, ignorans quid superventura pariat dies.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.
2 Laudet te alienus, et non os tuum; extraneus, et non labia tua.
Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.
3 Grave est saxum, et onerosa arena, sed ira stulti utroque gravior.
Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.
4 Ira non habet misericordiam nec erumpens furor, et impetum concitati ferre quis poterit?
Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?
5 Melior est manifesta correptio quam amor absconditus.
Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.
6 Meliora sunt vulnera diligentis quam fraudulenta oscula odientis.
Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.
7 Anima saturata calcabit favum, et anima esuriens etiam amarum pro dulci sumet.
Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.
8 Sicut avis transmigrans de nido suo, sic vir qui derelinquit locum suum.
Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.
9 Unguento et variis odoribus delectatur cor, et bonis amici consiliis anima dulcoratur.
Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.
10 Amicum tuum et amicum patris tui ne dimiseris, et domum fratris tui ne ingrediaris in die afflictionis tuæ. Melior est vicinus juxta quam frater procul.
Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.
11 Stude sapientiæ, fili mi, et lætifica cor meum, ut possis exprobranti respondere sermonem.
Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!
12 Astutus videns malum, absconditus est: parvuli transeuntes sustinuerunt dispendia.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.
13 Tolle vestimentum ejus qui spopondit pro extraneo, et pro alienis aufer ei pignus.
Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.
14 Qui benedicit proximo suo voce grandi, de nocte consurgens maledicenti similis erit.
A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.
15 Tecta perstillantia in die frigoris et litigiosa mulier comparantur.
Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;
16 Qui retinet eam quasi qui ventum teneat, et oleum dexteræ suæ vocabit.
a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.
17 Ferrum ferro exacuitur, et homo exacuit faciem amici sui.
Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.
18 Qui servat ficum comedet fructus ejus, et qui custos est domini sui glorificabitur.
A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.
19 Quomodo in aquis resplendent vultus prospicientium, sic corda hominum manifesta sunt prudentibus.
Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.
20 Infernus et perditio numquam implentur: similiter et oculi hominum insatiabiles. (Sheol )
Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol )
21 Quomodo probatur in conflatorio argentum et in fornace aurum, sic probatur homo ore laudantis. Cor iniqui inquirit mala, cor autem rectum inquirit scientiam.
Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?
22 Si contuderis stultum in pila quasi ptisanas feriente desuper pilo, non auferetur ab eo stultitia ejus.
Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;
23 Diligenter agnosce vultum pecoris tui, tuosque greges considera:
Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.
24 non enim habebis jugiter potestatem, sed corona tribuetur in generationem et generationem.
25 Aperta sunt prata, et apparuerunt herbæ virentes, et collecta sunt fœna de montibus.
26 Agni ad vestimentum tuum, et hædi ad agri pretium.
juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;
27 Sufficiat tibi lac caprarum in cibos tuos, et in necessaria domus tuæ, et ad victum ancillis tuis.
és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.