Proverbiorum 23
1 Quando sederis ut comedas cum principe, diligenter attende quæ apposita sunt ante faciem tuam.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Et statue cultrum in gutture tuo: si tamen habes in potestate animam tuam.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Ne desideres de cibis ejus, in quo est panis mendacii.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Noli laborare ut diteris, sed prudentiæ tuæ pone modum.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Ne erigas oculos tuos ad opes quas non potes habere, quia facient sibi pennas quasi aquilæ, et volabunt in cælum.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Ne comedas cum homine invido, et ne desideres cibos ejus:
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 quoniam in similitudinem arioli et conjectoris æstimat quod ignorat. Comede et bibe, dicet tibi; et mens ejus non est tecum.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Cibos quos comederas evomes, et perdes pulchros sermones tuos.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 In auribus insipientium ne loquaris, qui despicient doctrinam eloquii tui.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Ne attingas parvulorum terminos, et agrum pupillorum ne introëas:
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 propinquus enim illorum fortis est, et ipse judicabit contra te causam illorum.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Ingrediatur ad doctrinam cor tuum, et aures tuæ ad verba scientiæ.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Noli subtrahere a puero disciplinam: si enim percusseris eum virga, non morietur.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 Fili mi, si sapiens fuerit animus tuus, gaudebit tecum cor meum:
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 et exsultabunt renes mei, cum locuta fuerint rectum labia tua.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Non æmuletur cor tuum peccatores, sed in timore Domini esto tota die:
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 quia habebis spem in novissimo, et præstolatio tua non auferetur.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Audi, fili mi, et esto sapiens, et dirige in via animum tuum.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Noli esse in conviviis potatorum, nec in comessationibus eorum qui carnes ad vescendum conferunt:
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 quia vacantes potibus et dantes symbola consumentur, et vestietur pannis dormitatio.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Audi patrem tuum, qui genuit te, et ne contemnas cum senuerit mater tua.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Veritatem eme, et noli vendere sapientiam, et doctrinam, et intelligentiam.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Exsultat gaudio pater justi; qui sapientem genuit, lætabitur in eo.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Gaudeat pater tuus et mater tua, et exsultet quæ genuit te.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Præbe, fili mi, cor tuum mihi, et oculi tui vias meas custodiant.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Fovea enim profunda est meretrix, et puteus angustus aliena.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Insidiatur in via quasi latro, et quos incautos viderit, interficiet.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Cui væ? cujus patri væ? cui rixæ? cui foveæ? cui sine causa vulnera? cui suffusio oculorum?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 nonne his qui commorantur in vino, et student calicibus epotandis?
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Ne intuearis vinum quando flavescit, cum splenduerit in vitro color ejus: ingreditur blande,
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 sed in novissimo mordebit ut coluber, et sicut regulus venena diffundet.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Oculi tui videbunt extraneas, et cor tuum loquetur perversa.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 Et eris sicut dormiens in medio mari, et quasi sopitus gubernator, amisso clavo.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Et dices: Verberaverunt me, sed non dolui; traxerunt me, et ego non sensi. Quando evigilabo, et rursus vina reperiam?
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
