< Proverbiorum 21 >
1 Sicut divisiones aquarum, ita cor regis in manu Domini: quocumque voluerit, inclinabit illud.
Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
2 Omnis via viri recta sibi videtur: appendit autem corda Dominus.
Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
3 Facere misericordiam et judicium magis placet Domino quam victimæ.
Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
4 Exaltatio oculorum est dilatatio cordis; lucerna impiorum peccatum.
Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
5 Cogitationes robusti semper in abundantia; omnis autem piger semper in egestate est.
A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
6 Qui congregat thesauros lingua mendacii vanus et excors est, et impingetur ad laqueos mortis.
Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
7 Rapinæ impiorum detrahent eos, quia noluerunt facere judicium.
A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
8 Perversa via viri aliena est; qui autem mundus est, rectum opus ejus.
Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
9 Melius est sedere in angulo domatis, quam cum muliere litigiosa, et in domo communi.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
10 Anima impii desiderat malum: non miserebitur proximo suo.
A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
11 Mulctato pestilente, sapientior erit parvulus, et si sectetur sapientem, sumet scientiam.
Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
12 Excogitat justus de domo impii, ut detrahat impios a malo.
Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
13 Qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis, et ipse clamabit, et non exaudietur.
Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
14 Munus absconditum extinguit iras, et donum in sinu indignationem maximam.
Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
15 Gaudium justo est facere judicium, et pavor operantibus iniquitatem.
Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
16 Vir qui erraverit a via doctrinæ in cœtu gigantum commorabitur.
Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
17 Qui diligit epulas in egestate erit; qui amat vinum et pinguia non ditabitur.
Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
18 Pro justo datur impius, et pro rectis iniquus.
Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
19 Melius est habitare in terra deserta quam cum muliere rixosa et iracunda.
Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
20 Thesaurus desiderabilis, et oleum in habitaculo justi: et imprudens homo dissipabit illud.
Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
21 Qui sequitur justitiam et misericordiam inveniet vitam, justitiam, et gloriam.
Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
22 Civitatem fortium ascendit sapiens, et destruxit robur fiduciæ ejus.
Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
23 Qui custodit os suum et linguam suam custodit ab angustiis animam suam.
A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
24 Superbus et arrogans vocatur indoctus, qui in ira operatur superbiam.
A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
25 Desideria occidunt pigrum: noluerunt enim quidquam manus ejus operari.
A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
26 Tota die concupiscit et desiderat; qui autem justus est, tribuet, et non cessabit.
Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
27 Hostiæ impiorum abominabiles, quia offeruntur ex scelere.
A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
28 Testis mendax peribit; vir obediens loquetur victoriam.
A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
29 Vir impius procaciter obfirmat vultum suum; qui autem rectus est corrigit viam suam.
A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
30 Non est sapientia, non est prudentia, non est consilium contra Dominum.
Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
31 Equus paratur ad diem belli; Dominus autem salutem tribuit.
Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.