< Proverbiorum 15 >
1 Responsio mollis frangit iram; sermo durus suscitat furorem.
Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.
2 Lingua sapientium ornat scientiam; os fatuorum ebullit stultitiam.
A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.
3 In omni loco, oculi Domini contemplantur bonos et malos.
Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.
4 Lingua placabilis lignum vitæ; quæ autem immoderata est conteret spiritum.
A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.
5 Stultus irridet disciplinam patris sui; qui autem custodit increpationes astutior fiet. In abundanti justitia virtus maxima est: cogitationes autem impiorum eradicabuntur.
Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.
6 Domus justi plurima fortitudo, et in fructibus impii conturbatio.
Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.
7 Labia sapientium disseminabunt scientiam; cor stultorum dissimile erit.
A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.
8 Victimæ impiorum abominabiles Domino; vota justorum placabilia.
A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.
9 Abominatio est Domino via impii; qui sequitur justitiam diligitur ab eo.
Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.
10 Doctrina mala deserenti viam vitæ; qui increpationes odit, morietur.
Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.
11 Infernus et perditio coram Domino; quanto magis corda filiorum hominum! (Sheol )
Alvilág és enyészet az Örökkévaló előtt vannak, hát még az ember fiainak szívei. (Sheol )
12 Non amat pestilens eum qui se corripit, nec ad sapientes graditur.
Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.
13 Cor gaudens exhilarat faciem; in mœrore animi dejicitur spiritus.
Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.
14 Cor sapientis quærit doctrinam, et os stultorum pascitur imperitia.
Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.
15 Omnes dies pauperis, mali; secura mens quasi juge convivium.
A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.
16 Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.
Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.
17 Melius est vocari ad olera cum caritate, quam ad vitulum saginatum cum odio.
Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.
18 Vir iracundus provocat rixas; qui patiens est mitigat suscitatas.
Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.
19 Iter pigrorum quasi sepes spinarum; via justorum absque offendiculo.
A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.
20 Filius sapiens lætificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam.
Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.
21 Stultitia gaudium stulto, et vir prudens dirigit gressus suos.
Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.
22 Dissipantur cogitationes ubi non est consilium; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.
Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.
23 Lætatur homo in sententia oris sui, et sermo opportunus est optimus.
Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!
24 Semita vitæ super eruditum, ut declinet de inferno novissimo. (Sheol )
Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant. (Sheol )
25 Domum superborum demolietur Dominus, et firmos faciet terminos viduæ.
A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.
26 Abominatio Domini cogitationes malæ, et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.
Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.
27 Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam; qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata: per timorem autem Domini declinat omnis a malo.
Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.
28 Mens justi meditatur obedientiam; os impiorum redundat malis.
Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.
29 Longe est Dominus ab impiis, et orationes justorum exaudiet.
Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.
30 Lux oculorum lætificat animam; fama bona impinguat ossa.
A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.
31 Auris quæ audit increpationes vitæ in medio sapientium commorabitur.
Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.
32 Qui abjicit disciplinam despicit animam suam; qui autem acquiescit increpationibus possessor est cordis.
A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.
33 Timor Domini disciplina sapientiæ, et gloriam præcedit humilitas.
Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.