Leviticus 24
1 Et locutus est Dominus ad Moysen, dicens:
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2 Præcipe filiis Israël, ut afferant tibi oleum de olivis purissimum, ac lucidum, ad concinnandas lucernas jugiter,
Parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy felgyújtsatok örökmécset.
3 extra velum testimonii in tabernaculo fœderis. Ponetque eas Aaron a vespere usque ad mane coram Domino, cultu rituque perpetuo in generationibus vestris.
A bizonyságon levő kárpiton kívül, a gyülekezés sátorában rendezze el azt Áron estétől reggelig az Örökkévaló színe előtt, állandóan; örök törvény ez nemzedékeiteken át.
4 Super candelabrum mundissimum ponentur semper in conspectu Domini.
A tiszta lámpán rendezze el a mécseket, az Örökkévaló színe előtt állandóan.
5 Accipies quoque similam, et coques ex ea duodecim panes, qui singuli habebunt duas decimas:
És végy lánglisztet, süss abból tizenkét kalácsot; két tized legyen egy kalács.
6 quorum senos altrinsecus super mensam purissimam coram Domino statues:
És rakd azokat két rendbe, hatot egy rendbe, a tiszta asztalra, az Örökkévaló színe előtt.
7 et pones super eos thus lucidissimum, ut sit panis in monimentum oblationis Domini.
Azután tégy a rendre tiszta tömjént és az legyen a kenyérnek illatrészül, tűzáldozat az Örökkévalónak.
8 Per singula sabbata mutabuntur coram Domino suscepti a filiis Israël fœdere sempiterno:
Minden szombat napján rendezze azt az Örökkévaló színe előtt, állandóan, Izrael fiai részéről örök szövetség ez.
9 eruntque Aaron et filiorum ejus, ut comedant eos in loco sancto: quia Sanctum sanctorum est de sacrificiis Domini jure perpetuo.
Legyen pedig Ároné és fiaié, hogy egyék azt szent helyen, mert szentek szentje az Örökkévaló tűzáldozataiból, örök törvényes részül.
10 Ecce autem egressus filius mulieris Israëlitidis, quem pepererat de viro ægyptio inter filios Israël, jurgatus est in castris cum viro Israëlita.
Ekkor kiment egy izraelita nő fia, de ő egyiptomi férfiúnak fia volt Izrael fiai között, és civakodtak a táborban az izraelita nő fia és egy izraelita férfi.
11 Cumque blasphemasset nomen, et maledixisset ei, adductus est ad Moysen. (Vocabatur autem mater ejus Salumith, filia Dabri de tribu Dan.)
És kiejtette az izraelita nő a Nevet és káromolta; és elvitték őt -Mózeshez; – anyjának neve pedig Selómisz, Divri leánya, Dán törzséből –
12 Miseruntque eum in carcerem, donec nossent quid juberet Dominus.
és őrizet alá helyezték, hogy döntsön számukra az Örökkévaló igéje szerint.
13 Qui locutus est ad Moysen,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
14 dicens: Educ blasphemum extra castra, et ponant omnes qui audierunt, manus suas super caput ejus, et lapidet eum populus universus.
Vezesd ki a káromlót a táboron kívülre és tegyék rá mindazok, akik hallották, kezüket a fejére, és kövezze meg őt az egész község.
15 Et ad filios Israël loqueris: Homo, qui maledixerit Deo suo, portabit peccatum suum;
Izrael fiaihoz pedig szólj, mondván: Bárki, aki káromolja Istenét, az viselje az ő vétkét;
16 et qui blasphemaverit nomen Domini, morte moriatur: lapidibus opprimet eum omnis multitudo, sive ille civis, sive peregrinus fuerit. Qui blasphemaverit nomen Domini, morte moriatur.
aki pedig kiejti az Örökkévaló nevét, ölessék meg, kövezze meg őt az egész község; úgy az idegen, mint a bennszülött, ha kiejti a Nevet, ölessék meg.
17 Qui percusserit, et occiderit hominem, morte moriatur.
És ha valaki agyonüt bármely emberi lényt, ölessék meg.
18 Qui percusserit animal, reddet vicarium, id est, animam pro anima.
És aki agyonüt állati lényt, fizesse azt meg, lelket lélekért.
19 Qui irrogaverit maculam cuilibet civium suorum, sicut fecit, sic fiet ei:
És ha valaki sérülést ejt embertársán, amint ő tett, úgy tegyenek vele.
20 fracturam pro fractura, oculum pro oculo, dentem pro dente restituet: qualem inflixerit maculam, talem sustinere cogetur.
Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; amint sérülést ejt az emberen, úgy ejtessék rajta.
21 Qui percusserit jumentum, reddet aliud. Qui percusserit hominem, punietur.
Aki agyonüt barmot, fizesse meg; és aki agyonüt embert, ölessék meg.
22 Æquum judicium sit inter vos, sive peregrinus, sive civis peccaverit: quia ego sum Dominus Deus vester.
Egy törvény legyen számotokra, az idegen olyan legyen, mint a bennszülött, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
23 Locutusque est Moyses ad filios Israël: et eduxerunt eum, qui blasphemaverat, extra castra, ac lapidibus oppresserunt. Feceruntque filii Israël sicut præceperat Dominus Moysi.
És szólt Mózes Izrael fiaihoz és kivezették a káromlót a táboron kívülre és megkövezték őt kővel; Izrael fiai pedig cselekedtek, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
