Iudicum 12

1 Ecce autem in Ephraim orta est seditio: nam transeuntes contra aquilonem, dixerunt ad Jephte: Quare vadens ad pugnam contra filios Ammon, vocare nos noluisti, ut pergeremus tecum? igitur incendemus domum tuam.

Összegyülekeztek Efraim emberei és vonultak észak felé, és mondták Jiftáchnak: Miért vonultál harczra Ammón fiai ellen és bennünket nem hívtál, hogy veled menjünk? Házadat gyújtjuk majd reád tűzben!

2 Quibus ille respondit: Disceptatio erat mihi et populo meo contra filios Ammon vehemens: vocavique vos, ut præberetis mihi auxilium, et facere noluistis.

Szólt hozzájuk Jiftách: Pörös voltam én és népem meg Ammón fiai nagyon; hívtalak is benneteket, de nem segítettetek meg engem kezükből!

3 Quod cernens, posui animam meam in manibus meis, transivique ad filios Ammon, et tradidit eos Dominus in manus meas. Quid commerui, ut adversum me consurgatis in prælium?

Láttam, hogy nem akarsz megsegíteni, tehát tenyeremre tettem életemet és vonultam Ammón fiai ellen, és kezembe adta őket az Örökkévaló; miért jöttetek hát föl hozzám e mai napon, hogy harczoljatok ellenem?

4 Vocatis itaque ad se cunctis viris Galaad, pugnabat contra Ephraim: percusseruntque viri Galaad Ephraim, quia dixerat: Fugitivus est Galaad de Ephraim, et habitat in medio Ephraim et Manasse.

És összegyűjtötte Jiftách mind a Gileád embereit és harczolt Efraimmal; és megverték Gileád emberei Efraimot, mert azt mondták: Efraim szökevényei vagytok, Gileád, Efraim közepette, Menasse közepette.

5 Occupaveruntque Galaaditæ vada Jordanis, per quæ Ephraim reversurus erat. Cumque venisset ad ea de Ephraim numero, fugiens, atque dixisset: Obsecro ut me transire permittatis: dicebant ei Galaaditæ: Numquid Ephrathæus es? quo dicente: Non sum:

És elfoglalta Gileád a Jordánnak átkelőit Efraim felé; és történt, valahányszor azt mondták Efraim szökevényei: hadd keljek át, azt mondták neki Gileád emberei: Efraimbeli vagy te? ő meg mondta: nem –

6 interrogabant eum: Dic ergo Scibboleth, quod interpretatur Spica. Qui respondebat: Sibboleth: eadem littera spicam exprimere non valens. Statimque apprehensum jugulabant in ipso Jordanis transitu. Et ceciderunt in illo tempore de Ephraim quadraginta duo millia.

akkor mondták neki: mondd csak: sibbólet, s így mondta: szibbólet, mert nem tudta helyesen kimondani; akkor megragadták és levágták a Jordán átkelőinél. És elesett abban az időben Efraimból negyvenkétezer.

7 Judicavit itaque Jephte Galaadites Israël sex annis: et mortuus est, ac sepultus in civitate sua Galaad.

Bírája volt Jiftách Izraélnek hat évig; és meghalt a gileádi Jiftách és eltemették Gileád városaiban.

8 Post hunc judicavit Israël Abesan de Bethlehem:

Bírája volt ő utána Izraélnek Ibczán Bét-Léchemből.

9 qui habuit triginta filios, et totidem filias, quas emittens foras, maritis dedit, et ejusdem numeri filiis suis accepit uxores, introducens in domum suam. Qui septem annis judicavit Israël:

Volt neki harmincz fia; harmincz leányt pedig küldött el kifelé, meg harmincz leányt hozott be fiai számára kívülről. És bírája volt Izraélnek hét évig.

10 mortuusque est, ac sepultus in Bethlehem.

Meghalt Ibczán és eltemették Bét-Léchemben.

11 Cui successit Ahialon Zabulonites: et judicavit Israël decem annis:

Bírája volt őutána Izraélnek a zebúlúni Élón; ez bírája volt Izraélnek tíz évig.

12 mortuusque est, ac sepultus in Zabulon.

Meghalt a zebúlúni Élón és eltemették Ajjálónban, Zebúlún földjén.

13 Post hunc judicavit Israël Abdon filius Illel Pharathonites:

Bírája volt őutána Izraélnek Abdón, Hillél fia, a Pireátónbeli.

14 qui habuit quadraginta filios, et triginta ex eis nepotes, ascendentes super septuaginta pullos asinarum. Et judicavit Israël octo annis:

Volt neki negyven fia és harmincz unokája, kik hetven vemhén nyargaltak. És bírája volt Izraélnek nyolcz évig.

15 mortuusque est, ac sepultus in Pharathon terræ Ephraim, in monte Amalec.

Meghalt Abdón, Hillél fia, a Pireátonbeli, és eltemették Pireátónban, Efraim földjén, az Amáléki hegységében.