Iosue 23
1 Evoluto autem multo tempore, postquam pacem dederat Dominus Israëli, subjectis in gyro nationibus universis, et Josue jam longævo, et persenilis ætatis,
És volt sok idő múlva, miután nyugalmat szerzett az Örökkévaló Izraélnek mind az ellenségeitől köröskörül, Józsua pedig öreg lett, előrehaladt a korban,
2 vocavit Josue omnem Israëlem, majoresque natu, et principes ac duces, et magistros, dixitque ad eos: Ego senui, et progressioris ætatis sum:
akkor hívta Józsua egész Izraélt, véneit, fejeit, bíráit és tisztviselőit és szólt hozzájuk: Én öreg lettem, előrehaladtam a korban.
3 vosque cernitis omnia, quæ fecerit Dominus Deus vester cunctis per circuitum nationibus, quomodo pro vobis ipse pugnaverit:
Ti láttátok mindazt, amit tett az Örökkévaló, a ti Istentek, mind e népekkel miattatok, mert az Örökkévaló, a ti Istentek az, aki harcolt érettetek.
4 et nunc quia vobis sorte divisit omnem terram, ab orientali parte Jordanis usque ad mare magnum, multæque adhuc supersunt nationes:
Lássátok, birtokul juttattam nektek e megmaradt népeket törzseitek szerint – a Jordántól fogva – és mind a népeket, melyeket kiirtottam, a nagy tengerig napnyugaton.
5 Dominus Deus vester disperdet eas et auferet a facie vestra, et possidebitis terram, sicut vobis pollicitus est.
És az Örökkévaló, a ti Istentek – ő el fogja kergetni őket előletek és kiűzni őket előttetek, hogy elfoglaljátok országukat, amint szólt nektek az Örökkévaló, a ti Istentek.
6 Tantum confortamini, et estote solliciti, ut custodiatis cuncta quæ scripta sunt in volumine legis Moysi: et non declinetis ab eis neque ad dexteram neque ad sinistram:
De legyetek erősek nagyon, hogy megőrizzétek és megtegyétek mindazt, ami írva van Mózes tanának könyvében, el nem térvén attól sem jobbra, sem balra;
7 ne postquam intraveritis ad gentes quæ inter vos futuræ sunt, juretis in nomine deorum earum, et serviatis eis, et adoretis illos:
hogy ne jussatok e népek közé, akik itt maradtak veletek, isteneik nevére ne hivatkozzatok és ne tegyetek esküt, ne szolgáljátok őket és ne boruljatok le előttük.
8 sed adhæreatis Domino Deo vestro: quod fecistis usque in diem hanc.
Hanem az Örökkévalóhoz, a ti Istentekhez ragaszkodjatok, amint tettétek mind e mai napig.
9 Et tunc auferet Dominus Deus in conspectu vestro gentes magnas et robustissimas, et nullus vobis resistere poterit.
El is űzött az Örökkévaló előletek nagy és hatalmas népeket és ti – meg nem állott előttetek senki mind e mai napig.
10 Unus e vobis persequetur hostium mille viros: quia Dominus Deus vester pro vobis ipse pugnabit, sicut pollicitus est.
Egy ember közületek üldöz ezret, mert az Örökkévaló a ti Istentek – ő az, aki harcol érettetek, amint szólt nektek.
11 Hoc tantum diligentissime præcavete: ut diligatis Dominum Deum vestrum.
Őrizkedjetek tehát nagyon lelkeitekért, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Istenteket.
12 Quod si volueritis gentium harum, quæ inter vos habitant, erroribus adhærere, et cum eis miscere connubia, atque amicitias copulare:
Mert ha elfordultok és csatlakoztok e népek maradékához, amelyek itt megmaradtak köztetek és összeházasodtok velük, hogy közéjük jussatok, ők meg közétek:
13 jam nunc scitote quod Dominus Deus vester non eas deleat ante faciem vestram, sed sint vobis in foveam ac laqueum, et offendiculum ex latere vestro, et sudes in oculis vestris, donec vos auferat atque disperdat de terra hac optima, quam tradidit vobis.
tudjátok meg, hogy nem fogja többé az Örökkévaló, a ti Istentek kiűzni előletek e népeket, s lesznek majd nektek tőrré és kelepcévé, ostorrá oldalaitokon és tövisekké szemeitekben, míg el nem vesztek e jó földről, melyet adott nektek az Örökkévaló, a ti Istentek.
14 En ego hodie ingredior viam universæ terræ, et toto animo cognoscetis quod de omnibus verbis, quæ se Dominus præstiturum vobis esse pollicitus est, unum non præterierit incassum.
S íme, én megyek most az egész földnek utjára – ismerjétek föl egész szívetekkel és egész lelketekkel, hogy nem maradt el egy ige sem mind azon jó igékből, melyeket az Örökkévaló, a ti Istentek szólt felőletek; mind bekövetkeztek számotokra, nem maradt el abból egy sem.
15 Sicut ergo implevit opere quod promisit, et prospera cuncta venerunt: sic adducet super vos quidquid malorum comminatus est, donec vos auferat atque disperdat de terra hac optima, quam tradidit vobis,
És lészen, a mint rátok jött mind a jó ige, melyet szólt felőletek az Örökkévaló, a ti Istentek, úgy elhozza rátok az Örökkévaló mind a rossz igét, míg el nem pusztított titeket erről a jó földről, melyet adott nektek az Örökkévaló, a ti Istentek.
16 eo quod præterieritis pactum Domini Dei vestri, quod pepigit vobiscum, et servieritis diis alienis, et adoraveritis eos: cito atque velociter consurget in vos furor Domini, et auferemini ab hac terra optima, quam tradidit vobis.
Midőn megszegitek az Örökkévaló, a ti Istentek szövetségét, melyet parancsolt nektek, s elmentek és szolgáltok más isteneket és leborultok előttük, akkor majd föllobban az Örökkévaló haragja ellenetek és elvesztek csakhamar azon jó országból, melyet adott nektek.
