Iosue 15
1 Igitur sors filiorum Judæ per cognationes suas ista fuit: a termino Edom, desertum Sin, contra meridiem, et usque ad extremam partem australis plagæ.
És jutott a sors Jehúda fiai törzsének családjaik szerint; Edóm határa felé, Cín pusztája felé délről, a déli tájék szélén.
2 Initium ejus a summitate maris salsissimi, et a lingua ejus, quæ respicit meridiem.
S volt nekik déli határul a Sóstenger szélétől, a nyelvtől, mely délnek fordul;
3 Egrediturque contra ascensum Scorpionis, et pertransit in Sina: ascenditque in Cadesbarne, et pervenit in Esron, ascendens ad Addar, et circuiens Carcaa,
s kifut Akrabbím hágójától délre, átvonul Cínig, fölmegy Kádés-Barnéától délre, átvonul Checrónig, fölmegy Addárig és átkerül Karká felé;
4 atque inde pertransiens in Asemona, et perveniens ad torrentem Ægypti: eruntque termini ejus mare magnum. Hic erit finis meridianæ plagæ.
átmegy Acmónba s kifut Egyiptom patakjáig és lesznek a határ végezetei a tengernél: ez legyen nektek déli határul.
5 Ab oriente vero erit initium, mare salsissimum usque ad extrema Jordanis: et ea quæ respiciunt ad aquilonem, a lingua maris usque ad eumdem Jordanis fluvium.
A keleti határ pedig: a Sós tenger a Jordán széléig; s a határ az északi szélen: a tenger nyelvétől a Jordán szélétől.
6 Ascenditque terminus in Beth Hagla, et transit ab aquilone in Beth Araba, ascendens ad lapidem Boën filii Ruben:
És fölmegy a határ Bét-Chogláig, átvonul Bét-Arábától északra, s fölmegy a határ Bóhan, Reúbén fia, kövéig;
7 et tendens usque ad terminos Debera de valle Achor, contra aquilonem respiciens Galgala, quæ est ex adverso ascensionis Adommim, ab australi parte torrentis: transitque aquas, quæ vocantur fons solis: et erunt exitus ejus ad fontem Rogel.
fölmegy a határ Debírnek, Ákhór völgye felől, meg északnak fordulva, Gilgál felé, mely szemben van Adummím hágójával, a mely a pataktól délre van; s átvonul a határ Én-Sémes vizéig és lesznek végezetei Én-Rógélnél.
8 Ascenditque per convallem filii Ennom ex latere Jebusæi ad meridiem, hæc est Jerusalem: et inde se erigens ad verticem montis, qui est contra Geennom ad occidentem in summitate vallis Raphaim contra aquilonem:
Erre fölmegy a határ Ben-Hinnóm völgyén délre a Jebúszi oldalától – az Jeruzsálem, s fölmegy a határ azon hegy csúcsára, mely a Hinnóm völgye előtt van nyugatról, mely a Refáim völgyének szélén van északról.
9 pertransitque a vertice montis usque ad fontem aquæ Nephtoa: et pervenit usque ad vicos montis Ephron: inclinaturque in Baala, quæ est Cariathiarim, id est, urbs silvarum.
És húzódik a határ a hegy csúcsától Neftóach vize forrásáig és kifut Efrón hegysége városa felé és húzódik a határ Báaláig – az Kirjat-Jeárim.
10 Et circuit de Baala contra occidentem, usque ad montem Seir: transitque juxta latus montis Jarim ad aquilonem in Cheslon: et descendit in Bethsames, transitque in Thamna.
S átkerül a határ Báalától nyugatnak a Szeir hegyig és átvonul északra Har-Jeárimtól – az Keszálón – lemegy Bét-Sémesnek és átvonul Timnáig.
11 Et pervenit contra aquilonem partis Accaron ex latere: inclinaturque Sechrona, et transit montem Baala: pervenitque in Jebneel, et magni maris contra occidentem fine concluditur.
És kifut a határ Ekrón oldalától északról s húzódik a határ Sikrónnak, átvonul Báala hegyéig és kifut Jabneélig; és lesznek a határ végezetei a tengernél.
12 Hi sunt termini filiorum Juda per circuitum in cognationibus suis.
A nyugati határ pedig: a nagy tenger határul. Ez Jehúda fiainak határa, köröskörül családjaik szerint.
13 Caleb vero filio Jephone dedit partem in medio filiorum Juda, sicut præceperat ei Dominus: Cariath Arbe patris Enac, ipsa est Hebron.
Kálébnek, Jefunne fiának pedig adta osztályrészül Jehúda fiai között, az Örökkévaló parancsa szerint Józsuának: Kirjat-Arbát – ez volt Anák atyja – azaz Chebrónt.
14 Delevitque ex ea Caleb tres filios Enac, Sesai et Ahiman et Tholmai de stirpe Enac.
És kiűzte onnan Káléb Anák három fiát: Sésajt, Achímánt és Talmajt, Anák szülöttjeit.
15 Atque inde conscendens venit ad habitatores Dabir, quæ prius vocabatur Cariath Sepher, id est, civitas litterarum.
S fölment onnan Debír lakói ellen; Debír neve pedig azelőtt Kirjat-Széfer.
16 Dixitque Caleb: Qui percusserit Cariath Sepher, et ceperit eam, dabo ei Axam filiam meam uxorem.
S mondta Káléb: aki megveri Kirjat-Széfert és beveszi, annak oda adom leányomat, Akhszát nőül.
17 Cepitque eam Othoniel filius Cenez frater Caleb junior: deditque ei Axam filiam suam uxorem.
És bevette Otníél, Kenáz fia, Káléb testvére: és oda adta neki leányát, Akhszát nőül.
18 Quæ, cum pergerent simul, suasa est a viro suo ut peteret a patre suo agrum. Suspiravitque ut sedebat in asino: cui Caleb: Quid habes? inquit.
S történt, mikor oda jött, rábeszélte, hogy kérjen atyjától mezőt; és lesiklott a szamárról. És mondta neki Káléb: Mi lelt?
19 At illa respondit: Da mihi benedictionem: terram australem et arentem dedisti mihi; junge et irriguam. Dedit itaque ei Caleb irriguum superius et inferius.
Mondta: Adj nekem áldást, mert a délvidéki földre adtál engem, adjál hát vízkútfőket. Erre adta neki a felső kútfőket és az alsó kútfőket.
20 Hæc est possessio tribus filiorum Juda per cognationes suas.
Ez Jehúda fiai törzsének birtoka családjaik szerint.
21 Erantque civitates ab extremis partibus filiorum Juda juxta terminos Edom a meridie: Cabseel et Eder et Jagur,
És voltak a városok Jehúda fiai törzsének szélén Edóm határánál a Délvidéken: Kabceél, Éder és Jágúr.
22 et Cyna et Dimona et Adada,
Kína, Dímóna és Adeáda.
23 et Cades et Asor et Jethnam,
Kédes, Chácór és Jitnán.
24 Ziph et Telem et Baloth,
Zíf, Télem és Beálót.
25 Asor nova et Carioth, Hesron, hæc est Asor;
Chácór-Chadatta, Keríjót, Checrón, az Chácór.
26 Amam, Sama, et Molada,
Amám, Semá és Móláda.
27 et Asergadda et Hassemon et Bethphelet,
Chacár-Gadda, Chesmón és Bét-Pélet.
28 et Hasersual et Bersabee et Baziothia,
Chacár-Súál, Beér-Séba és Bizjóteja.
29 et Baala et Jim et Esem,
Báala, Ijjím és Écem.
30 et Eltholad et Cesil et Harma,
Eltólad, Keszíl és Chorma.
31 et Siceleg et Medemena et Sensenna,
Ciklag, Madmanna és Szanszanna.
32 Lebaoth et Selim et Aën et Remon. Omnes civitates viginti novem, et villæ earum.
Lebáót, Silchím, Ájin és Rimmón – mind a városok huszonkilenc és tanyáik.
33 In campestribus vero: Estaol et Sarea et Asena,
Az alföldön: Estáól, Corea és Asna.
34 et Zanoë et Ængannim et Taphua et Enaim,
Zánóach, Én-Gannim, Tappúach és Énám.
35 et Jerimoth et Adullam, Socho et Azeca,
Jarmút, Adullám, Szókhó és Azéka.
36 et Saraim et Adithaim et Gedera et Gederothaim: urbes quatuordecim, et villæ earum.
Sáarájím, Adítájim, Gedéra és Gedérótájim. Tizennégy város és tanyáik.
37 Sanan et Hadassa et Magdalgad,
Cenán, Chadása és Migdal-Gád.
38 Delean et Masepha et Jecthel,
Dileán, Micpé és Jokteél.
39 Lachis et Bascath et Eglon,
Lákhís, Bockát és Eglón.
40 Chebbon et Leheman et Cethlis,
Kabbón, Lachmász és Kitlís.
41 et Gideroth et Bethdagon et Naama et Maceda: civitates sedecim, et villæ earum.
Gedérót, Bét-Dágón, Náama és Makkéda. Tizenhat város és tanyáik.
42 Labana et Ether et Asan,
Libna, Éter és Ásán.
43 Jephtha et Esna et Nesib,
Jiftách, Asna és Necíb.
44 et Ceila et Achzib et Maresa: civitates novem, et villæ earum.
Keíla, Akhzib és Márésa. Kilenc város és tanyáik.
45 Accaron cum vicis et villulis suis.
Ekrón meg leányvárosai és tanyái.
46 Ab Accaron usque ad mare: omnia quæ vergunt ad Azotum et viculos ejus.
Ekróntól nyugatra, mind az, ami Asdód mellett van és tanyáik.
47 Azotus cum vicis et villulis suis. Gaza cum vicis et villulis suis, usque ad torrentem Ægypti, et mare magnum terminus ejus.
Asdód, leányvárosai és tanyái; Azza, leányvárosai és tanyái Egyiptom patakjáig, és a nagy tenger határul.
48 Et in monte: Samir et Jether et Socoth
A hegységben pedig: Sámír, Jattír és Szókhó.
49 et Danna et Cariathsenna, hæc est Dabir:
Danna és Kirjat-Szanna, az Debír.
50 Anab et Istemo et Anim,
Anáb, Estemó és Áním.
51 Gosen et Olon et Gilo: civitates undecim et villæ earum.
Gósen, Chólón és Gíló. Tizenegy város és tanyáik.
52 Arab et Ruma et Esaan,
Aráb, Dúma és Eseán,
53 et Janum et Beththaphua et Apheca,
Jánúm, Bét-Tappúach és Aféka.
54 Athmatha, et Cariath Arbe, hæc est Hebron, et Sior: civitates novem, et villæ earum.
Chumta, Kirjat-Arbá – az Chebrón – és Cíór. Kilenc város és tanyáik.
55 Maon et Carmel et Ziph et Jota,
Máón, Karmel, Zíf és Júta.
56 Jezraël et Jucadam et Zanoë,
Jizreél, Jokdeám és Zánóach.
57 Accain, Gabaa et Thamna: civitates decem et villæ earum.
Hakkájin, Gibea és Timna. Tíz város és tanyáik.
58 Halhul, et Besur, et Gedor,
Chalchúl, Bét-Cúr és Gedór.
59 Mareth, et Bethanoth, et Eltecon: civitates sex et villæ earum.
Máarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város és tanyáik.
60 Cariathbaal, hæc est Cariathiarim urbs silvarum, et Arebba: civitates duæ, et villæ earum.
Kirjat-Báal – Kirjat-Jeárim az – és Hárabba. Két város és tanyáik.
61 In deserto Betharaba, Meddin, et Sachacha,
A pusztában: Bét-Arába, Middín és Szekhákha.
62 et Nebsan, et civitas salis, et Engaddi: civitates sex, et villæ earum.
Hannibsán, Ir-Mélach és Én-Gédi. Hat város és tanyáik.
63 Jebusæum autem habitatorem Jerusalem non potuerunt filii Juda delere: habitavitque Jebusæus cum filiis Juda in Jerusalem usque in præsentem diem.
A jebúszít azonban, Jeruzsálem lakóit, nem birták kiűzni Jehúda fiai; így maradt a jebúszí Jehúda fiaival Jeruzsálemben mind e mai napig.
