Actuum Apostolorum 17
1 Cum autem perambulassent Amphipolim et Apolloniam, venerunt Thessalonicam, ubi erat synagoga Judæorum.
Miután pedig átmentek Amfipoliszon és Apollónián, Thesszalonikába érkeztek, ahol a zsidóknak zsinagógájuk volt.
2 Secundum consuetudinem autem Paulus introivit ad eos, et per sabbata tria disserebat eis de Scripturis,
Pál pedig, amint szokása volt, bement hozzájuk, és három szombaton át vitatkozott velük az Írásokról.
3 adaperiens et insinuans quia Christum oportuit pati, et resurgere a mortuis: et quia hic est Jesus Christus, quem ego annuntio vobis.
Megmagyarázta és kimutatta, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból; és hogy ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek.
4 Et quidam ex eis crediderunt et adjuncti sunt Paulo et Silæ: et de colentibus gentilibusque multitudo magna, et mulieres nobiles non paucæ.
Némelyek közülük hittek, és csatlakoztak Pálhoz és Szilászhoz, úgyszintén az istenfélő görögök közül is igen sokan, valamint az előkelő asszonyok közül is nem kevesen.
5 Zelantes autem Judæi, assumentesque de vulgo viros quosdam malos, et turba facta, concitaverunt civitatem: et assistentes domui Jasonis quærebant eos producere in populum.
De a zsidók, akik nem hittek, irigységtől felindulva maguk mellé vettek a piaci népségből néhány gonosz férfit, csődületet támasztottak és felizgatták a várost. Jázon házát megostromolták, s igyekeztek őket kihozni a nép elé.
6 Et cum non invenissent eos, trahebant Jasonem et quosdam fratres ad principes civitatis, clamantes: Quoniam hi qui urbem concitant, et huc venerunt,
Mikor pedig nem találták őket, Jázont és néhány atyafit a város elöljárói elé vonszoltak, azt kiáltozva, hogy ezek a felforgatók itt is megjelentek.
7 quos suscepit Jason, et hi omnes contra decreta Cæsaris faciunt, regem alium dicentes esse, Jesum.
Akiket pedig Jázon házába fogadott, mindnyájan a császár parancsolatai ellen cselekszenek, mivelhogy mást tartanak királynak, Jézust.
8 Concitaverunt autem plebem et principes civitatis audientes hæc.
Fel is indították a sokaságot és a város elöljáróit, akik hallották ezeket.
9 Et accepta satisfactione a Jasone et a ceteris, dimiserunt eos.
De amikor Jázon és a többiek kezességet vállaltak értük, elbocsátották őket.
10 Fratres vero confestim per noctem dimiserunt Paulum et Silam in Berœam. Qui cum venissent, in synagogam Judæorum introierunt.
Az atyafiak pedig azonnal, azon az éjszakán elküldték Pált Szilásszal együtt Béreába. Amikor odaérkeztek, elmentek a zsidók zsinagógájába.
11 Hi autem erant nobiliores eorum qui sunt Thessalonicæ, qui susceperunt verbum cum omni aviditate, quotidie scrutantes Scripturas, si hæc ita se haberent.
Ezek pedig nemesebb lelkűek voltak a thesszalonikaiaknál, mert az igét teljes készséggel fogadták, naponként tudakozva az Írásokat, hogy úgy vannak-e.
12 Et multi quidem crediderunt ex eis, et mulierum gentilium honestarum, et viri non pauci.
Sokan pedig hittek közülük, sőt az előkelő görög asszonyok és férfiak közül is nem kevesen.
13 Cum autem cognovissent in Thessalonica Judæi quia et Berœæ prædicatum est a Paulo verbum Dei, venerunt et illuc commoventes, et turbantes multitudinem.
Mikor azonban tudtára jutott a Thesszalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek igéjét, elmentek, és a sokaságot ott is felháborították.
14 Statimque tunc Paulum dimiserunt fratres, ut iret usque ad mare: Silas autem et Timotheus remanserunt ibi.
De akkor mindjárt elbocsátották az atyafiak Pált, hogy utazzon a tenger felé. Szilász és Timóteus azonban ott maradtak.
15 Qui autem deducebant Paulum, perduxerunt eum usque Athenas, et accepto mandato ab eo ad Silam et Timotheum ut quam celeriter venirent ad illum, profecti sunt.
Ők pedig elkísérték Pált, egész Athénig, és parancsát Szilászhoz és Timóteushoz vitték, hogy minél hamarább menjenek hozzá.
16 Paulus autem cum Athenis eos exspectaret, incitabatur spiritus ejus in ipso, videns idololatriæ deditam civitatem.
Athénben pedig, amikor Pál várta őket, háborogott a lelke, látva, hogy a város bálványokkal van tele.
17 Disputabat igitur in synagoga cum Judæis et colentibus, et in foro, per omnes dies ad eos qui aderant.
Vitatkozott a zsinagógában a zsidókkal, az istenfélő emberekkel, és a piacon minden nap, azokkal, akikkel találkozott.
18 Quidam autem epicurei et stoici philosophi disserebant cum eo, et quidam dicebant: Quid vult seminiverbius hic dicere? Alii vero: Novorum dæmoniorum videtur annuntiator esse: quia Jesum et resurrectionem annuntiabat eis.
Némelyek pedig az epikureus és sztoikus filozófusok közül összeakadtak vele. Néhányan azt mondták: „Mit akarhat ez a csacsogó mondani?“Mások meg: „Idegen istenségek hirdetőjének látszik“, mivel Jézust és a feltámadást hirdette.
19 Et apprehensum eum ad Areopagum duxerunt, dicentes: Possumus scire quæ est hæc nova, quæ a te dicitur, doctrina?
Megragadták őt, az Areopágoszra vitték, s ezt mondták: „Vajon megérthetjük-e mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz?
20 nova enim quædam infers auribus nostris: volumus ergo scire quidnam velint hæc esse.
Mert füleinknek idegen dolgokat mondasz: meg akarjuk érteni, miről is van szó.“
21 (Athenienses autem omnes, et advenæ hospites, ad nihil aliud vacabant nisi aut dicere aut audire aliquid novi.)
Az athéniek pedig és az ott lakó jövevények semmi mással nem voltak elfoglalva, mint újságok megbeszélésével és hallgatásával.
22 Stans autem Paulus in medio Areopagi, ait: Viri Athenienses, per omnia quasi superstitiosiores vos video.
Pál pedig kiállt az Areopágosz közepére, és ezt mondta: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket.
23 Præteriens enim, et videns simulacra vestra, inveni et aram in qua scriptum erat: Ignoto Deo. Quod ergo ignorantes colitis, hoc ego annuntio vobis.
Mert amikor bejártam és megszemléltem szentélyeiteket, találkoztam egy oltárral is, amelyre ez volt ráírva: Ismeretlen Istennek. Akit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én nektek.
24 Deus, qui fecit mundum, et omnia quæ in eo sunt, hic cæli et terræ cum sit Dominus, non in manufactis templis habitat,
Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, nem lakik kézzel készített templomokban.
25 nec manibus humanis colitur indigens aliquo, cum ipse det omnibus vitam, et inspirationem, et omnia:
Nem szorul emberi kéz segítségére, mintha szüksége volna valamire, mert ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.
26 fecitque ex uno omne genus hominum inhabitare super universam faciem terræ, definiens statuta tempora, et terminos habitationis eorum,
Az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy a földnek egész színén lakjanak, meghatározva eleve rendelt idejüket és itt lakásuknak határait,
27 quærere Deum si forte attrectent eum, aut inveniant, quamvis non longe sit ab unoquoque nostrum.
hogy keressék az Urat, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, mert bizony nincs messze egyikünktől sem;
28 In ipso enim vivimus, et movemur, et sumus: sicut et quidam vestrorum poëtarum dixerunt: Ipsius enim et genus sumus.
mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk, amiképpen a költőitek közül is némelyek mondták: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
29 Genus ergo cum simus Dei, non debemus æstimare auro, aut argento, aut lapidi, sculpturæ artis, et cogitationis hominis, divinum esse simile.
Mivel azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterséghez vagy elképzeléshez hasonlatos az istenség.
30 Et tempora quidem hujus ignorantiæ despiciens Deus, nunc annuntiat hominibus ut omnes ubique pœnitentiam agant,
E tudatlanságnak idejét eddig elnézte az Isten, most megparancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy térjenek meg,
31 eo quod statuit diem in quo judicaturus est orbem in æquitate, in viro in quo statuit, fidem præbens omnibus, suscitans eum a mortuis.
mert rendelt egy napot, amelyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, akit erre kiválasztott, bizonyságot téve róla mindenkinek azzal, hogy feltámasztotta őt halálból.“
32 Cum audissent autem resurrectionem mortuorum, quidam quidem irridebant, quidam vero dixerunt: Audiemus te de hoc iterum.
Amikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak, mások pedig ezt mondták: „Majd még meghallgatunk téged e felől.“
33 Sic Paulus exivit de medio eorum.
Így aztán Pál elment közülük.
34 Quidam vero viri adhærentes ei, crediderunt: in quibus et Dionysius Areopagita, et mulier nomine Damaris, et alii cum eis.
Néhány férfi azonban csatlakozott hozzá és hittek, ezek között az areopágita Dioniziosz is, és egy Damarisz nevű asszony, és mások is.
