I Regum 10
1 Sed et regina Saba, audita fama Salomonis in nomine Domini, venit tentare eum in ænigmatibus.
Sába királynője pedig hallván Salamonnak hírét meg az Örökkévaló nevét, eljött, hogy próbára tegye őt rejtvényekkel.
2 Et ingressa Jerusalem multo cum comitatu et divitiis, camelis portantibus aromata, et aurum infinitum nimis, et gemmas pretiosas, venit ad regem Salomonem, et locuta est ei universa quæ habebat in corde suo.
Eljött Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel, tevékkel, melyek vittek fűszert, igen sok aranyat meg drágakövet; ment Salamonhoz és elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
3 Et docuit eam Salomon omnia verba quæ proposuerat: non fuit sermo qui regem posset latere, et non responderet ei.
És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; nem volt semmi sem elrejtve a királytól, amire meg nem felelt volna neki.
4 Videns autem regina Saba omnem sapientiam Salomonis, et domum quam ædificaverat,
Látta Sába királynője Salamonnak minden bölcsességét és a házat, melyet épített,
5 et cibos mensæ ejus, et habitacula servorum, et ordines ministrantium, vestesque eorum, et pincernas, et holocausta quæ offerebat in domo Domini: non habebat ultra spiritum.
meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és fölvonulását, ahogy föl szokott vonulni az Örökkévaló házába: akkor nem maradt többé benne lélek,
6 Dixitque ad regem: Verus est sermo quem audivi in terra mea
és szólt a királyhoz: Igaz volt a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
7 super sermonibus tuis, et super sapientia tua: et non credebam narrantibus mihi, donec ipsa veni, et vidi oculis meis, et probavi quod media pars mihi nuntiata non fuerit: major est sapientia et opera tua, quam rumor quem audivi.
De nem hittem a szavaknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, ámde nem beszélték el nekem a felét sem; hozzá tettél bölcsséget és jelességet a hírhez, melyet hallottam.
8 Beati viri tui, et beati servi tui, qui stant coram te semper, et audiunt sapientiam tuam.
Boldogok embereid, boldogok e szolgáid, kik mindig előtted állnak, akik hallják bölcsségedet.
9 Sit Dominus Deus tuus benedictus, cui complacuisti, et posuit te super thronum Israël, eo quod dilexerit Dominus Israël in sempiternum, et constituit te regem ut faceres judicium et justitiam.
Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged Izraél trónjára! Mivel örökre szereti Izraélt az Örökkévaló, megtett téged királlyá, hogy jogot és igazságot mívelj.
10 Dedit ergo regi centum viginti talenta auri, et aromata multa nimis, et gemmas pretiosas: non sunt allata ultra aromata tam multa, quam ea quæ dedit regina Saba regi Salomoni.
És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet; nem került oda többé annyi mint ama fűszer, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
11 (Sed et classis Hiram, quæ portabat aurum de Ophir, attulit ex Ophir ligna thyina multa nimis, et gemmas pretiosas.
De Chírám hajóraja is, mely aranyat szállított Ófirból, hozott Ófirból igen sok szantálfát meg drágakövet.
12 Fecitque rex de lignis thyinis fulcra domus Domini et domus regiæ, et citharas lyrasque cantoribus: non sunt allata hujuscemodi ligna thyina, neque visa usque in præsentem diem.)
És készített a király a szantálfából karfát az Örökkévaló háza számára és a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem került oda ilyen szantálfa és nem láttatott mind e mai napig.
13 Rex autem Salomon dedit reginæ Saba omnia quæ voluit et petivit ab eo, exceptis his quæ ultro obtulerat ei munere regio. Quæ reversa est, et abiit in terram suam cum servis suis.
Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azon kívül amit adott neki, Salamon király módjához képest. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
14 Erat autem pondus auri quod afferebatur Salomoni per annos singulos, sexcentorum sexaginta sex talentorum auri,
És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt: hatszázhatvanhat kikkár arany.
15 excepto eo quod afferebant viri qui super vectigalia erant, et negotiatores, universique scruta vendentes, et omnes reges Arabiæ, ducesque terræ.
Azon kívül, ami bejött a kereskedő emberektől meg a kalmárok keresetéből és mind az Arábia királyaitól és az ország helytartóitól.
16 Fecit quoque rex Salomon ducenta scuta de auro purissimo: sexcentos auri siclos dedit in laminas scuti unius.
És készített Salamon király kétszáz nagy pajzst vert aranyból; hatszáz arany megy egy nagy pajzsra;
17 Et trecentas peltas ex auro probato: trecentæ minæ auri unam peltam vestiebant: posuitque eas rex in domo saltus Libani.
és háromszáz pajzst vert aranyból; három mina arany megy egy pajzsra. És elhelyezte a király a Libánon erdőházba.
18 Fecit etiam rex Salomon thronum de ebore grandem: et vestivit eum auro fulvo nimis,
És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta színarannyal.
19 qui habebat sex gradus: et summitas throni rotunda erat in parte posteriori: et duæ manus hinc atque inde tenentes sedile: et duo leones stabant juxta manus singulas.
Hat lépcsőfoka volt a trónnak éa kerek teteje volt a trónnak hátulról és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állott a karok mellett;
20 Et duodecim leunculi stantes super sex gradus hinc atque inde: non est factum tale opus in universis regnis.
meg tizenkét oroszlán állott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
21 Sed et omnia vasa quibus potabat rex Salomon, erant aurea: et universa supellex domus saltus Libani de auro purissimo: non erat argentum, nec alicujus pretii putabatur in diebus Salomonis,
És Salamon királynak minden ivó edénye arany volt és a Libánon erdőháznak minden edénye finomított arany; semmi sem ezüstből, ez nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
22 quia classis regis per mare cum classe Hiram semel per tres annos ibat in Tharsis, deferens inde aurum, et argentum, et dentes elephantorum, et simias, et pavos.
Mert Tarsís hajóraja volt a királynak a tengeren, Chírám hajórajával együtt; három évben egyszer szokott érkezni a Tarsís-hajóraj, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
23 Magnificatus est ergo rex Salomon super omnes reges terræ divitiis et sapientia.
Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra éa bölcsségre.
24 Et universa terra desiderabat vultum Salomonis, ut audiret sapientiam ejus, quam dederat Deus in corde ejus.
Az egész földről pedig fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, melyet Isten adott a szívébe.
25 Et singuli deferebant ei munera, vasa argentea et aurea, vestes et arma bellica, aromata quoque, et equos et mulos per annos singulos.
És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre,
26 Congregavitque Salomon currus et equites, et facti sunt ei mille quadringenti currus, et duodecim millia equitum: et disposuit eos per civitates munitas, et cum rege in Jerusalem.
És gyűjtött Salamon szekereket és lovasokat: volt neki ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovasa; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
27 Fecitque ut tanta esset abundantia argenti in Jerusalem, quanta et lapidum: et cedrorum præbuit multitudinem quasi sycomoros quæ nascuntur in campestribus.
És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna; a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vad fügefákat, sokaságra.
28 Et educebantur equi Salomoni de Ægypto, et de Coa. Negotiatores enim regis emebant de Coa, et statuto pretio perducebant.
A Salamon számára való lovaknak kivitele Egyiptomból történt; csapatban vették a király kereskedői bizonyos áron:
29 Egrediebatur autem quadriga ex Ægypto sexcentis siclis argenti, et equus centum quinquaginta. Atque in hunc modum cuncti reges Hethæorum et Syriæ equos venundabant.
fölhozatott és kikerült egy szekér Egyiptomból hatszáz ezüstön, egy ló pedig százötvenen. Így mind a chittiták királyai számára és Arám királyai számára is általuk történt a kivitel.
