Psalmorum 83
1 Canticum Psalmi Asaph. Deus, quis similis erit tibi? ne taceas, neque compescaris Deus:
Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
2 Quoniam ecce inimici tui sonuerunt: et qui oderunt te, extulerunt caput.
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
3 Super populum tuum malignaverunt consilium: et cogitaverunt adversus sanctos tuos.
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
4 Dixerunt: Venite, et disperdamus eos de gente: et non memoretur nomen Israel ultra.
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
5 Quoniam cogitaverunt unanimiter: simul adversum te testamentum disposuerunt,
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
6 tabernacula Idumæorum et Ismahelitæ: Moab, et Agareni,
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
7 Gebal, et Ammon, et Amalec: alienigenæ cum habitantibus Tyrum.
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
8 Etenim Assur venit cum illis: facti sunt in adiutorium filiis Lot.
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
9 Fac illis sicut Madian et Sisaræ: sicut Iabin in torrente Cisson.
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
10 Disperierunt in Endor: facti sunt ut stercus terræ.
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
11 Pone principes eorum sicut Oreb, et Zeb, et Zebee, et Salmana: Omnes principes eorum:
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
12 qui dixerunt: Hereditate possideamus Sanctuarium Dei.
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
13 Deus meus pone illos ut rotam: et sicut stipulam ante faciem venti.
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
14 Sicut ignis, qui comburit silvam: et sicut flamma comburens montes:
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
15 Ita persequeris illos in tempestate tua: et in ira tua turbabis eos.
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
16 Imple facies eorum ignominia: et quærent nomen tuum, Domine.
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
17 Erubescant, et conturbentur in sæculum sæculi: et confundantur, et pereant.
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
18 Et cognoscant quia nomen tibi Dominus: tu solus Altissimus in omni terra.
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
