Psalmorum 47

1 In finem, pro filiis Core Psalmus. Omnes Gentes plaudite manibus: iubilate Deo in voce exultationis.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

2 Quoniam Dominus excelsus, terribilis: Rex magnus super omnem terram.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

3 Subiecit populos nobis: et gentes sub pedibus nostris.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

4 Elegit nobis hereditatem suam: speciem Iacob, quam dilexit.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

5 Ascendit Deus in iubilo: et Dominus in voce tubæ.

Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

6 Psallite Deo nostro, psallite: psallite Regi nostro, psallite.

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

7 Quoniam Rex omnis terræ Deus: psallite sapienter.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

8 Regnabit Deus super gentes: Deus sedet super sedem sanctam suam.

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

9 Principes populorum congregati sunt cum Deo Abraham: quoniam dii fortes terræ, vehementer elevati sunt.

Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!