< Psalmorum 3 >

1 Psalmus David, Cum fugeret a facie Absalom filii sui. Domine quid multiplicati sunt qui tribulant me? multi insurgunt adversum me.
Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
2 Multi dicunt animæ meæ: Non est salus ipsi in Deo eius.
Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
3 Tu autem Domine susceptor meus es, gloria mea, et exaltans caput meum.
De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
4 Voce mea ad Dominum clamavi: et exaudivit me de monte sancto suo.
Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
5 Ego dormivi, et soporatus sum: et exurrexi, quia Dominus suscepit me.
Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
6 Non timebo millia populi circumdantis me: exurge Domine: salvum me fac Deus meus.
Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
7 Quoniam tu percussisti omnes adversantes mihi sine causa: dentes peccatorum contrivisti.
Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
8 Domini est salus: et super populum tuum benedictio tua.
Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.

< Psalmorum 3 >