< Psalmorum 25 >
1 In finem, Psalmus David. Ad te Domine levavi animam meam:
Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2 Deus meus in te confido, non erubescam:
Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Neque irrideant me inimici mei: etenim universi, qui sustinent te, non confundentur.
Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
4 Confundantur omnes iniqua agentes supervacue. Vias tuas Domine demonstra mihi: et semitas tuas edoce me.
Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Dirige me in veritate tua, et doce me: quia tu es Deus salvator meus, et te sustinui tota die.
Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Reminiscere miserationum tuarum Domine, et misericordiarum tuarum, quæ a sæculo sunt.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
7 Delicta iuventutis meæ, et ignorantias meas ne memineris. Secundum misericordiam tuam memento mei tu: propter bonitatem tuam Domine.
Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Dulcis et rectus Dominus: propter hoc legem dabit delinquentibus in via.
Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
9 Diriget mansuetos in iudicio: docebit mites vias suas.
Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Universæ viæ Domini, misericordia et veritas, requirentibus testamentum eius et testimonia eius.
Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 Propter nomen tuum Domine propitiaberis peccato meo: multum est enim.
A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
12 Quis est homo qui timet Dominum? legem statuit ei in via, quam elegit.
Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Anima eius in bonis demorabitur: et semen eius hereditabit terram.
Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Firmamentum est Dominus timentibus eum: et testamentum ipsius ut manifestetur illis.
Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
15 Oculi mei semper ad Dominum: quoniam ipse evellet de laqueo pedes meos.
Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
16 Respice in me, et miserere mei: quia unicus et pauper sum ego.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Tribulationes cordis mei multiplicatæ sunt: de necessitatibus meis erue me.
Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Vide humilitatem meam, et laborem meum: et dimitte universa delicta mea.
Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
19 Respice inimicos meos quoniam multiplicati sunt, et odio iniquo oderunt me.
Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
20 Custodi animam meam, et erue me: non erubescam, quoniam speravi in te.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Innocentes et recti adhæserunt mihi: quia sustinui te.
Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Libera Deus Israel ex omnibus tribulationibus suis.
Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.