Psalmorum 122

1 Canticum graduum. Lætatus sum in his, quæ dicta sunt mihi: In domum Domini ibimus.

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 Stantes erant pedes nostri, in atriis tuis Ierusalem.

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Ierusalem, quæ ædificatur ut civitas: cuius participatio eius in idipsum.

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 Illuc enim ascenderunt tribus, tribus Domini: testimonium Israel ad confitendum nomini Domini.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 Quia illic sederunt sedes in iudicio, sedes super domum David.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Rogate quæ ad pacem sunt Ierusalem: et abundantia diligentibus te.

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Fiat pax in virtute tua: et abundantia in turribus tuis.

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 Propter fratres meos, et proximos meos, loquebar pacem de te:

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 Propter domum Domini Dei nostri, quæsivi bona tibi.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!