< Proverbiorum 30 >
1 Verba Congregantis filii Vomentis. Visio, quam locutus est vir, cum quo est Deus, et qui Deo secum morante confortatus, ait:
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Stultissimus sum virorum, et sapientia hominum non est mecum.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 Non didici sapientiam, et non novi scientiam sanctorum.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Quis ascendit in cælum atque descendit? quis continuit spiritum in manibus suis? quis colligavit aquas quasi in vestimento? quis suscitavit omnes terminos terræ? quod nomen est eius, et quod nomen filii eius, si nosti?
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Omnis sermo Dei ignitus, clypeus est sperantibus in se:
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 ne addas quidquam verbis illius, et arguaris inveniarisque mendax.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Duo rogavi te, ne deneges mihi antequam moriar.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Vanitatem, et verba mendacia longe fac a me. Mendicitatem, et divitias ne dederis mihi: tribue tantum victui meo necessaria:
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 ne forte satiatus illiciar ad negandum, et dicam: Quis est Dominus? aut egestate compulsus furer, et periurem nomen Dei mei.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Ne accuses servum ad Dominum suum, ne forte maledicat tibi, et corruas.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 Generatio, quæ patri suo maledicit, et quæ matri suæ non benedicit.
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 Generatio, quæ sibi munda videtur, et tamen non est lota a sordibus suis.
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 Generatio, cuius excelsi sunt oculi, et palpebræ eius in alta surrectæ.
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 Generatio, quæ pro dentibus gladios habet, et commandit molaribus suis, ut comedat inopes de terra, et pauperes ex hominibus.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 Sanguisugæ duæ sunt filiæ, dicentes: Affer, Affer. Tria sunt insaturabilia, et quartum, quod numquam dicit: Sufficit.
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 Infernus, et os vulvæ, et terra, quæ non satiatur aqua: ignis vero numquam dicit: Sufficit. (Sheol )
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol )
17 Oculum, qui subsannat patrem, et qui despicit partum matris suæ, effodiant eum corvi de torrentibus, et comedant eum filii aquilæ.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 Tria sunt difficilia mihi, et quartum penitus ignoro:
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 Viam aquilæ in cælo, viam colubri super petram, viam navis in medio mari, et viam viri in adolescentia.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Talis est et via mulieris adulteræ, quæ comedit, et tergens os suum dicit: Non sum operata malum.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Per tria movetur terra, et quartum non potest sustinere:
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 Per servum cum regnaverit: per stultum cum saturatus fuerit cibo:
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 per odiosam mulierem cum in matrimonio fuerit assumpta: et per ancillam cum fuerit heres dominæ suæ.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 Quatuor sunt minima terræ, et ipsa sunt sapientiora sapientibus.
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 Formicæ, populus infirmus, qui præparat in messe cibum sibi:
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 lepusculus, plebs invalida, qui collocat in petra cubile suum:
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 regem locusta non habet, et egreditur universa per turmas suas:
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 stellio manibus nititur, et moratur in ædibus regis.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Tria sunt, quæ bene gradiuntur, et quartum, quod incedit feliciter:
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 Leo fortissimus bestiarum, ad nullius pavebit occursum:
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 gallus succinctus lumbos: et aries: nec est rex, qui resistat ei.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Est qui stultus apparuit postquam elevatus est in sublime: si enim intellexisset, ori suo imposuisset manum.
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Qui autem fortiter premit ubera ad eliciendum lac, exprimit butyrum: et qui vehementer emungit, elicit sanguinem: et qui provocat iras, producit discordias.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.