< Genesis 11 >
1 Erat autem terra labii unius, et sermonum eorumdem.
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
2 Cumque proficiscerentur de oriente, invenerunt campum in terra Senaar, et habitaverunt in eo.
És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
3 Dixitque alter ad proximum suum: Venite, faciamus lateres, et coquamus eos igni. Habueruntque lateres pro saxis, et bitumen pro cæmento:
És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4 et dixerunt: Venite, faciamus nobis civitatem et turrim, cuius culmen pertingat ad cælum: et celebremus nomen nostrum antequam dividamur in universas terras.
És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
5 Descendit autem Dominus ut videret civitatem et turrim, quam ædificabant filii Adam,
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
6 et dixit: Ecce, unus est populus, et unum labium omnibus: cœperuntque hoc facere, nec desistent a cogitationibus suis, donec eas opere compleant.
És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
7 Venite igitur, descendamus, et confundamus ibi linguam eorum, ut non audiat unusquisque vocem proximi sui.
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
8 Atque ita divisit eos Dominus ex illo loco in universas terras, et cessaverunt ædificare civitatem.
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
9 Et idcirco vocatum est nomen eius Babel, quia ibi confusum est labium universæ terræ: et inde dispersit eos Dominus super faciem cunctarum regionum.
Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
10 Hæ sunt generationes Sem: Sem erat centum annorum quando genuit Arphaxad, biennio post diluvium.
Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.
11 Vixitque Sem postquam genuit Arphaxad, quingentis annis: et genuit filios et filias.
És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
12 Porro Arphaxad vixit triginta quinque annis, et genuit Sale.
Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.
13 Vixitque Arphaxad postquam genuit Sale, trecentis tribus annis: et genuit filios et filias.
És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
14 Sale quoque vixit triginta annis, et genuit Heber.
Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.
15 Vixitque Sale postquam genuit Heber, quadringentis tribus annis: et genuit filios et filias.
És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
16 Vixit autem Heber triginta quatuor annis, et genuit Phaleg.
Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.
17 Et vixit Heber postquam genuit Phaleg, quadringentis triginta annis: et genuit filios et filias.
És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
18 Vixit quoque Phaleg triginta annis, et genuit Reu.
Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.
19 Vixitque Phaleg postquam genuit Reu, ducentis novem annis, et genuit filios et filias.
És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
20 Vixit autem Reu triginta duobus annis, et genuit Sarug.
Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.
21 Vixit quoque Reu postquam genuit Sarug, ducentis septem annis: et genuit filios et filias.
És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
22 Vixit vero Sarug triginta annis, et genuit Nachor.
Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.
23 Vixitque Sarug postquam genuit Nachor, ducentis annis: et genuit filios et filias.
És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
24 Vixit autem Nachor viginti novem annis, et genuit Thare.
Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.
25 Vixitque Nachor postquam genuit Thare, centum decem et novem annis: et genuit filios et filias.
És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
26 Vixitque Thare septuaginta annis, et genuit Abram et Nachor, et Aran.
Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
27 Hæ sunt autem generationes Thare: Thare genuit Abram, Nachor, et Aran. Porro Aran genuit Lot.
Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.
28 Mortuusque est Aran ante Thare patrem suum, in terra nativitatis suæ in Ur Chaldæorum.
Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.
29 Duxerunt autem Abram et Nachor uxores: nomen uxoris Abram, Sarai: et nomen uxoris Nachor, Melcha filia Aran patris Melchæ, et patris Ieschæ.
Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.
30 Erat autem Sarai sterilis, nec habebat liberos.
Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.
31 Tulit itaque Thare Abram filium suum, et Lot filium Aran, filium filii sui, et Sarai nurum suam, uxorem Abram filii sui, et eduxit eos de Ur Chaldæorum, ut irent in terram Chanaan: veneruntque usque Haran, et habitaverunt ibi.
És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.
32 Et facti sunt dies Thare ducentorum quinque annorum, et mortuus est in Haran.
Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.