< Psalmorum 86 >
1 Oratio ipsi David. Inclina Domine aurem tuam, et exaudi me: quoniam inops, et pauper sum ego.
Ima Dávidtól. Hajlítsd, oh Örökkévaló, füledet, hallgass meg, mert szegény és szűkölködő vagyok.
2 Custodi animam meam, quoniam sanctus sum: salvum fac servum tuum, Deus meus, sperantem in te.
Őrizd meg lelkemet, mert jámbor vagyok; segítsd meg szolgádat, te oh Istenem, azt a ki benned bízik.
3 Miserere mei Domine, quoniam ad te clamavi tota die:
Kegyelmezz meg nekem, Uram, mert hozzád kiáltok föl egész nap.
4 lætifica animam servi tui, quoniam ad te Domine animam meam levavi.
Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád, Uram, viszem lelkemet.
5 Quoniam tu Domine suavis, et mitis: et multæ misericordiæ omnibus invocantibus te.
Mert te, Uram, jóságos vagy és bűnbocsátó, bőséges a szeretetben mindazok iránt, kik téged hívnak.
6 Auribus percipe Domine orationem meam: et intende voci deprecationis meæ.
Figyelj, Örökkévaló, imádságomra, s figyelmezz könyörgéseim szavára.
7 In die tribulationis meæ clamavi ad te: quia exaudisti me.
Szorultságom napján hívlak, mert meghallgatsz engem.
8 Non est similis tui in diis Domine: et non est secundum opera tua.
Nincs olyan mint te az istenek közt, Uram, és semmi olyan mint a műveid.
9 Omnes gentes quascumque fecisti, venient, et adorabunt coram te Domine: et glorificabunt nomen tuum.
Mind a nemzetek, melyeket alkottál, majd jönnek és leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek;
10 Quoniam magnus es tu, et faciens mirabilia: tu es Deus solus.
mert nagy vagy és csodákat mívelő te, oh Isten, egyedül.
11 Deduc me Domine in via tua, et ingrediar in veritate tua: lætetur cor meum ut timeat nomen tuum.
Igazits engem, Örökkévaló, útadra, hogy járjak igazságodban, egyesítsd szívemet, hogy félje nevedet.
12 Confitebor tibi Domine Deus meus in toto corde meo. Et glorificabo nomen tuum in æternum:
Hadd magasztallak Uram, Istenem, egész szivemmel és hadd tisztelem nevedet örökké;
13 Quia misericordia tua magna est super me: et eruisti animam meam ex inferno inferiori. (Sheol )
mert szereteted nagy én rajtam, és kimentetted lelkemet a mélységes alvilágból. (Sheol )
14 Deus, iniqui insurrexerunt super me, et synagoga potentium quæsierunt animam meam: et non proposuerunt te in conspectu suo.
Isten, kevélyek támadtak ellenem és erőszakosok csapatja tört lelkemre, és téged nem tartottak szemük előtt.
15 Et tu Domine Deus miserator et misericors, patiens, et multæ misericordiæ, et verax.
De te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és igazságban.
16 Respice in me, et miserere mei, da imperium tuum puero tuo: et salvum fac filium ancillæ tuæ.
Fordulj felém és kegyelmezz nekem, add erődet a te szolgádnak és segíts szolgálód fiának.
17 Fac mecum signum in bonum, ut videant qui oderunt me, et confundantur: quoniam tu Domine adiuvisti me, et consolatus es me.
Tégy rajtam jelt, a jóra, hogy lássák gyűlölőim és szégyenüljenek meg, hogy te, Örökkévaló, megsegítettél és megvígasztaltál engem.