Psalmorum 80
1 In finem, Pro iis, qui commutabuntur, testimonium Asaph, Psalmus. Qui regis Israel, intende: qui deducis velut ovem Ioseph. Qui sedes super cherubim, manifestare
A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
2 coram Ephraim, Beniamin, et Manasse. Excita potentiam tuam, et veni, ut salvos facias nos.
Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
3 Deus converte nos: et ostende faciem tuam, et salvi erimus.
Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
4 Domine Deus virtutum, quousque irasceris super orationem servi tui?
Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
5 Cibabis nos pane lacrymarum: et potum dabis nobis in lacrymis in mensura?
Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
6 Posuisti nos in contradictionem vicinis nostris: et inimici nostri subsannaverunt nos.
Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
7 Deus virtutum converte nos: et ostende faciem tuam: et salvi erimus.
Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
8 Vineam de Ægypto transtulisti: eiecisti Gentes, et plantasti eam.
Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
9 Dux itineris fuisti in conspectu eius: plantasti radices eius, et implevit terram.
Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
10 Operuit montes umbra eius: et arbusta eius cedros Dei.
Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
11 Extendit palmites suos usque ad mare: et usque ad flumen propagines eius.
Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
12 Ut quid destruxisti maceriam eius: et vindemiant eam omnes, qui prætergrediuntur viam?
Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
13 Exterminavit eam aper de silva: et singularis ferus depastus est eam.
lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
14 Deus virtutum convertere: respice de cælo, et vide, et visita vineam istam.
Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
15 Et perfice eam, quam plantavit dextera tua: et super filium hominis, quem confirmasti tibi.
s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
16 Incensa igni, et suffossa ab increpatione vultus tui peribunt.
Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
17 Fiat manus tua super virum dexteræ tuæ: et super filium hominis, quem confirmasti tibi.
Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
18 Et non discedimus a te, vivificabis nos: et nomen tuum invocabimus.
S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
19 Domine Deus virtutum converte nos: et ostende faciem tuam, et salvi erimus.
Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
