Psalmorum 37
1 Psalmus ipsi David. Noli æmulari in malignantibus: neque zelaveris facientes iniquitatem.
Dávidtól. Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irígykedj azokra, kik jogtalant mívelnek.
2 Quoniam tamquam fœnum velociter arescent: et quemadmodum olera herbarum cito decident.
Mert mint a fű gyorsan levágatnak, s mint zöld pázsit elhervadnak.
3 Spera in Domino, et fac bonitatem: et inhabita terram, et pasceris in divitiis eius.
Bízzál az Örökkévalóban és tégy jót, lakjál az országban és járj hűség után.
4 Delectare in Domino: et dabit tibi petitiones cordis tui.
S gyönyörködjél az Örökkévalóban, s megadja neked szíved kérelmeit.
5 Revela Domino viam tuam, et spera in eo: et ipse faciet.
Hárítsd az Örökkévalóra útadat, bízzál benne, ő majd megcselekszi;
6 Et educet quasi lumen iustitiam tuam: et iudicium tuum tamquam meridiem:
majd kihozza mint a világosságot igazadat, és jogodat, mint a déli fényt.
7 subditus esto Domino, et ora eum. Noli æmulari in eo, qui prosperatur in via sua: in homine faciente iniustitias.
Csendben várj az Örökkévalóra és várakozzál reá, ne gerjedj fel az ellen, ki szerencsés az útján, oly férfi ellen, ki fondorlatokat mível.
8 Desine ab ira, et derelinque furorem: noli æmulari ut maligneris.
Hagyj föl a haraggal, hadd abban a fölhevülést, ne gerjedj fel csakis gonosztevésre visz.
9 Quoniam qui malignantur, exterminabuntur: sustinentes autem Dominum, ipsi hereditabunt terram.
Mert a gonosztevők kiirtatnak, de kik az Örökkévalót remélik – ők fogják bírni az országot.
10 Et adhuc pusillum, et non erit peccator: et quæres locum eius, et non invenies.
Még egy kevés – s nincs gonosz, oda figyelj helyére a nincsen;
11 Mansueti autem hereditabunt terram, et delectabuntur in multitudine pacis.
de az alázatosak bírni fogják az országot és gyönyörködni fognak a béke bőségében.
12 Observabit peccator iustum: et stridebit super eum dentibus suis.
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és vicsorítja rá fogát.
13 Dominus autem irridebit eum: quoniam prospicit quod veniet dies eius.
Az Úr nevet rajta, mert látta, hogy eljön a napja.
14 Gladium evaginaverunt peccatores: intenderunt arcum suum. Ut deiiciant pauperem et inopem: ut trucident rectos corde.
Kardot rántottak a gonoszok és feszítotték íjjukat, hogy elejtseneh szegényt és szűkölködőt, hogy levágják az egyenes iítuakat.
15 Gladius eorum intret in corda ipsorum: et arcus eorum confringatur.
Kardjuk önnönszívükbe hat be, és íjjai eltöretnek.
16 Melius est modicum iusto, super divitias peccatorum multas.
Jobb a kevés, a mi az igazé, mint sok gonosznak gazdagsága;
17 Quoniam brachia peccatorum conterentur: confirmat autem iustos Dominus.
mert a gonoszok karjai eltöretnek, de az igazak támogatója az Örökkévaló.
18 Novit Dominus dies immaculatorum: et hereditas eorum in æternum erit.
Ismeri az Örökkévaló a gáncstalanok napjait és birtokuk örökre meglesz.
19 Non confundentur in tempore malo, et in diebus famis saturabuntur:
Nem szégyenülnek meg bajnak idejében és éhinség napjaiban jóllaknak.
20 quia peccatores peribunt. Inimici vero Domini mox ut honorificati fuerint et exaltati: deficientes, quemadmodum fumus deficient.
Mert a gonoszok elvesznek, s az Örökkévaló ellenségei olyanok, mint a rétek dísze: elenyésztek, a füstben enyésztek el.
21 Mutuabitur peccator, et non solvet: iustus autem miseretur et tribuet.
Kölcsön vesz a gonosz és nem fizet, de az igaz könyörül és adakozik.
22 Quia benedicentes ei hereditabunt terram: maledicentes autem ei disperibunt.
Mert az ő áldottjai fogják bírni az országot, és az átkozottjai kiirtatnak.
23 Apud Dominum gressus hominis dirigentur: et viam eius volet.
Az Örökkévalótól szilárdíttattak meg a férfi léptei, és útját kedveli;
24 Cum ceciderit, non collidetur: quia Dominus supponit manum suam.
midőn elesik, nem hajíttatik el, mert az Örökkévaló támogatja kezét.
25 Iunior fui, etenim senui: et non vidi iustum derelictum, nec semen eius quærens panem.
Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva és magzatját, a mint kenyeret koldul.
26 Tota die miseretur et commodat: et semen illius in benedictione erit.
Egész nap könyörül és kölcsön ad, magzatja pedig áldásúl van.
27 Declina a malo, et fac bonum: et inhabita in sæculum sæculi.
Távozz a rossztól, tégy jót, hogy örökre megmaradj.
28 Quia Dominus amat iudicium, et non derelinquet sanctos suos: in æternum conservabuntur. Iniusti punientur: et semen impiorum peribit.
Mert az Örökkévaló szereti a jogot, s nem hagyja el jámborait; örökké megőriztetnek, míg a gonoszok magzatja kiirtatik.
29 Iusti autem hereditabunt terram: et inhabitabunt in sæculum sæculi super eam.
Az igazak fogják bírni az országot és laknak mindétig rajta.
30 Os iusti meditabitur sapientiam, et lingua eius loquetur iudicium.
Igaznak szája bölcsességet szól, és nyelve jogosságot beszél;
31 Lex Dei eius in corde ipsius: et non supplantabuntur gressus eius.
Istenének tana szívében van, nem inognak meg lépései.
32 Considerat peccator iustum: et quærit mortificare eum.
Leselkedik a gonosz az igazra, és arra tör, hogy megölje.
33 Dominus autem non derelinquet eum in manibus eius: nec damnabit eum cum iudicabitur illi.
Az Örökkévaló nem hagyja meg kezében, s nem kárhoztatja el, midőn megitéltetik.
34 Expecta Dominum, et custodi viam eius: et exaltabit te ut hereditate capias terram: cum perierint peccatores videbis.
Remélj az Örökkévalóhoz, és őrizd meg útját; majd felmagasít, hogy bírjad az országot, a gonoszok kiírtását nézed.
35 Vidi impium superexaltatum, et elevatum sicut cedros Libani.
Láttam egy gonoszt, erőszakost, s a ki terpeszkedett mint zöldelő honor fa:
36 Et transivi, et ecce non erat: et quæsivi eum, et non est inventus locus eius.
elhaladtak arra, s íme nincsen; kerestem őt, de nem volt található.
37 Custodi innocentiam, et vide æquitatem: quoniam sunt reliquiæ homini pacifico.
Vigyázd meg a gáncstalant és nézd az egyeneset, mert van jövője a béke emberének.
38 Iniusti autem disperibunt simul: reliquiæ impiorum interibunt.
De az elpártolók megsemmisíttettek egyaránt, a gonoszok jövője kiírtatott.
39 Salus autem iustorum a Domino: et protector eorum in tempore tribulationis.
Az igazak segedelme pedig az Örökkévalótól van, erősségük ő a szorongatás idején.
40 Et adiuvabit eos Dominus, et liberabit eos: et eruet eos a peccatoribus, et salvabit eos: quia speraverunt in eo.
Megsegítotte őket az Örökkévaló és megszabadította; megszabadítja a gonoszoktól és megvédi őket, mert benne kerestek menedéket.
