Psalmorum 33
1 Psalmus David. Exultate iusti in Domino: rectos decet collaudatio.
Újjongjatok, igazak, az Örökkévalóban, az egyenesekhez illik a dicsérő dal.
2 Confitemini Domino in cithara: in psalterio decem chordarum psallite illi.
Hálalkodjatok az Örökkévalónak hárfával, tízhúrú lanton zengjetek neki;
3 Cantate ei canticum novum: bene psallite ei in vociferatione.
énekeljetek neki új éneket, szépen hárfázzatok riadással!
4 Quia rectum est verbum Domini, et omnia opera eius in fide.
Mert egyenes az Örökkévaló igéje, s minden tette hűséggel való.
5 Diligit misericordiam et iudicium: misericordia Domini plena est terra.
Szeret igazságot és jogot, az Örökkévaló szeretetével tele a föld.
6 Verbo Domini cæli firmati sunt: et spiritu oris eius omnis virtus eorum.
Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
7 Congregans sicut in utre aquas maris: ponens in thesauris abyssos.
Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
8 Timeat Dominum omnis terra: ab eo autem commoveantur omnes inhabitantes orbem.
Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
9 Quoniam ipse dixit, et facta sunt: ipse mandavit, et creata sunt.
Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt.
10 Dominus dissipat consilia gentium: reprobat autem cogitationes populorum, et reprobat consilia principum.
Az Örökkévaló megbontotta a nemzetek tanácsát, meghiúsította a népek gondolatait.
11 Consilium autem Domini in æternum manet: cogitationes cordis eius in generatione et generationem.
Az Örökkévaló tanácsa örökkön fennáll, szíve gondolatai nemzedékre meg nemzedékre.
12 Beata gens, cuius est Dominus, Deus eius: populus, quem elegit in hereditatem sibi.
Boldog a nemzet, melynek az Örökkévaló az Istene, a nép, melyet birtoknl választett magának.
13 De cælo respexit Dominus: vidit omnes filios hominum.
Égből tekintett le az Örökkévaló, látta mind az ember fiait;
14 De præparato habitaculo suo respexit super omnes, qui habitant terram.
székének helyéből nézett a föld minden lakóira
15 Qui finxit sigillatim corda eorum: qui intelligit omnia opera eorum.
ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre.
16 Non salvatur rex per multam virtutem: et gigas non salvabitur in multitudine virtutis suæ.
Nem győztes a király hadnak sokaságával, hős nem menekszik erőnek sokaságával;
17 Fallax equus ad salutem: in abundantia autem virtutis suæ non salvabitur.
hazug a ló győzelemre, erejének nagyságával meg nem ment.
18 Ecce oculi Domini super metuentes eum: et in eis, qui sperant super misericordia eius.
Íme az Örökkévaló szeme tisztelői felé fordul, azokra, kik várakoznak szeretetére,
19 Ut eruat a morte animas eorum: et alat eos in fame.
hogy haláltól megmentse lelköket, és életben. tartsa őket éhinségben.
20 Anima nostra sustinet Dominum: quoniam adiutor et protector noster est.
Lelkünk reménykedett az Örökkévalóban – segítségünk és paizsunk ö;
21 Quia in eo lætabitur cor nostrum: et in nomine sancto eius speravimus.
mert ő benne örül szívünk, mert szent nevében bízunk.
22 Fiat misericordia tua Domine super nos: quemadmodum speravimus in te.
Legyen szereteted, Örökkévaló, mi rajtunk, a hogy várakoztunk reád!
