Psalmorum 138

1 Ipsi David. Confitebor tibi Domine in toto corde meo: quoniam audisti verba oris mei. In conspectu angelorum psallam tibi:

Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.

2 adorabo ad templum sanctum tuum, et confitebor nomini tuo. Super misericordia tua, et veritate tua: quoniam magnificasti super omne, nomen sanctum tuum.

Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.

3 In quacumque die invocavero te, exaudi me: multiplicabis in anima mea virtutem.

A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.

4 Confiteantur tibi Domine omnes reges terræ: quia audierunt omnia verba oris tui:

Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,

5 Et cantent in viis Domini: quoniam magna est gloria Domini.

és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.

6 Quoniam excelsus Dominus, et humilia respicit: et alta a longe cognoscit.

Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.

7 Si ambulavero in medio tribulationis, vivificabis me: et super iram inimicorum meorum extendisti manum tuam, et salvum me fecit dextera tua.

Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.

8 Dominus retribuet pro me: Domine misericordia tua in sæculum: opera manuum tuarum ne despicias.

Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!