Psalmorum 129

1 Canticum graduum. Sæpe expugnaverunt me a iuventute mea, dicat nunc Israel.

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 Sæpe expugnaverunt me a iuventute mea: etenim non potuerunt mihi.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 Supra dorsum meum fabricaverunt peccatores: prolongaverunt iniquitatem suam.

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 Dominus iustus concidit cervices peccatorum:

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 confundantur et convertantur retrorsum omnes, qui oderunt Sion.

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 Fiant sicut fœnum tectorum: quod priusquam evellatur, exaruit:

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 De quo non implevit manum suam qui metit, et sinum suum qui manipulos colligit.

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 Et non dixerunt qui præteribant: Benedictio Domini super vos: benediximus vobis in nomine Domini.

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!