< Proverbiorum 7 >
1 Fili mi, custodi sermones meos, et præcepta mea reconde tibi.
Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
2 Fili, serva mandata mea, et vives: et legem meam quasi pupillam oculi tui:
Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3 liga eam in digitis tuis, scribe illam in tabulis cordis tui.
Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4 Dic sapientiæ, soror mea es: et prudentiam voca amicam tuam,
Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5 ut custodiant te a muliere extranea, et ab aliena, quæ verba sua dulcia facit.
hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6 De fenestra enim domus meæ per cancellos prospexi,
Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7 et video parvulos: considero vecordem iuvenem,
Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8 qui transit per plateam iuxta angulum, et prope viam domus illius, graditur
elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9 in obscuro, advesperascente die, in noctis tenebris, et caligine.
szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10 Et ecce occurrit illi mulier ornatu meretricio, præparata ad capiendas animas: garrula, et vaga,
S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11 quietis impatiens, nec valens in domo consistere pedibus suis,
zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12 nunc foris, nunc in plateis, nunc iuxta angulos insidians.
egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13 Apprehensumque deosculatur iuvenem, et procaci vultu blanditur, dicens:
Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14 Victimas pro salute vovi, hodie reddidi vota mea.
Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15 Idcirco egressa sum in occursum tuum, desiderans te videre, et reperi.
azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16 Intexui funibus lectulum meum, stravi tapetibus pictis ex Ægypto.
Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17 Aspersi cubile meum myrrha, et aloe, et cinnamomo.
behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18 Veni, inebriemur uberibus, et fruamur cupitis amplexibus, donec illucescat dies.
Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19 Non est enim vir in domo sua, abiit via longissima.
Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20 Sacculum pecuniæ secum tulit: in die plenæ lunæ reversurus est in domum suam.
a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21 Irretivit eum multis sermonibus, et blanditiis labiorum protraxit illum.
Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22 Statim eam sequitur quasi bos ductus ad victimam, et quasi agnus lasciviens, et ignorans quod ad vincula stultus trahatur,
Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23 donec transfigat sagitta iecur eius: velut si avis festinet ad laqueum, et nescit quod de periculo animæ illius agitur.
mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24 Nunc ergo fili mi, audi me, et attende verbis oris mei.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25 Ne abstrahatur in viis illius mens tua: neque decipiaris semitis eius.
ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26 Multos enim vulneratos deiecit, et fortissimi quique interfecti sunt ab ea.
mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
27 Viæ inferi domus eius, penetrantes in interiora mortis. (Sheol )
Az alvilág útjai vannak házában, levisznek a halál kamaráihoz. (Sheol )