< Proverbiorum 5 >

1 Fili mi, attende ad sapientiam meam, et prudentiæ meæ inclina aurem tuam,
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 ut custodias cogitationes, et disciplinam labia tua conservent. Ne attendas fallaciæ mulieris.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 Favus enim distillans labia meretricis, et nitidius oleo guttur eius.
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 Novissima autem illius amara quasi absinthium, et acuta quasi gladius biceps.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
5 Pedes eius descendunt in mortem, et ad inferos gressus illius penetrant. (Sheol h7585)
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 Per semitam vitæ non ambulant, vagi sunt gressus eius, et investigabiles.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Nunc ergo fili mi audi me, et ne recedas a verbis oris mei.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Longe fac ab ea viam tuam, et ne appropinques foribus domus eius.
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 Ne des alienis honorem tuum, et annos tuos crudeli.
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 Ne forte implentur extranei viribus tuis, et labores tui sint in domo aliena,
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 et gemas in novissimis, quando consumseris carnes tuas et corpus tuum, et dicas:
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 Cur detestatus sum disciplinam, et increpationibus non acquievit cor meum,
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 nec audivi vocem docentium me, et magistris non inclinavi aurem meam?
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 Pene fui in omni malo, in medio ecclesiæ et synagogæ.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Bibe aquam de cisterna tua, et fluenta putei tui:
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Deriventur fontes tui foras, et in plateis aquas tuas divide.
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Habeto eas solus, nec sint alieni participes tui.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Sit vena tua benedicta, et lætare cum muliere adolescentiæ tuæ:
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 cerva charissima, et gratissimus hinnulus. Ubera eius inebrient te in omni tempore, in amore eius delectare iugiter.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 Quare seduceris fili mi ab aliena, et foveris in sinu alterius?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 Respicit Dominus vias hominis, et omnes gressus eius considerat.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 Iniquitates suas capiunt impium, et funibus peccatorum suorum constringitur.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Ipse morietur, quia non habuit disciplinam, et in multitudine stultitiæ suæ decipietur.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.

< Proverbiorum 5 >