Proverbiorum 18
1 Occasiones quærit qui vult recedere ab amico: omni tempore erit exprobrabilis.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Non recipit stultus verba prudentiæ: nisi ea dixeris quæ versantur in corde eius.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Impius, cum in profundum venerit peccatorum, contemnit: sed sequitur eum ignominia et opprobrium.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Aqua profunda verba ex ore viri: et torrens redundans fons sapientiæ.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Accipere personam impii non est bonum, ut declines a veritate iudicii.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Labia stulti miscent se rixis: et os eius iurgia provocat.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Os stulti contritio eius: et labia ipsius, ruina animæ eius.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Verba bilinguis, quasi simplicia: et ipsa perveniunt usque ad interiora ventris. Pigrum deiicit timor: animæ autem effeminatorum esurient.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Qui mollis et dissolutus est in opere suo, frater est sua opera dissipantis.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Turris fortissima, nomen Domini: ad ipsum currit iustus, et exaltabitur.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Substantia divitis urbs roboris eius, et quasi murus validus circumdans eum.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Antequam conteratur, exaltatur cor hominis: et antequam glorificetur, humiliatur.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Qui prius respondet quam audiat, stultum se esse demonstrat, et confusione dignum.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Spiritus viri sustentat imbecillitatem suam: spiritum vero ad irascendum facilem quis poterit sustinere?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Cor prudens possidebit scientiam: et auris sapientium quærit doctrinam.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 Donum hominis dilatat viam eius, et ante principes spatium ei facit.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 Iustus, prior est accusator sui: venit amicus eius, et investigabit eum.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Contradictiones comprimit sors, et inter potentes quoque diiudicat.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 Frater, qui adiuvatur a fratre, quasi civitas firma: et iudicia quasi vectes urbium.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 De fructu oris viri replebitur venter eius: et genimina labiorum ipsius saturabunt eum.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Mors, et vita in manu linguæ: qui diligunt eam, comedent fructus eius.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Qui invenit mulierem bonam, invenit bonum: et hauriet iucunditatem a Domino. Qui expellit mulierem bonam, expellit bonum: qui autem tenet adulteram, stultus est et impius.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Cum obsecrationibus loquetur pauper: et dives effabitur rigide.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Vir amabilis ad societatem, magis amicus erit, quam frater.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
