< Proverbiorum 12 >
1 Qui diligit disciplinam, diligit scientiam: qui autem odit increpationes, insipiens est.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 Qui bonus est, hauriet gratiam a Domino: qui autem confidit in cogitationibus suis, impie agit.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 Non roborabitur homo ex impietate: et radix iustorum non commovebitur.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 Mulier diligens, corona est viro suo: et putredo in ossibus eius, quæ confusione res dignas gerit.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 Cogitationes iustorum iudicia: et consilia impiorum fraudulenta:
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 Verba impiorum insidiantur sanguini: os iustorum liberabit eos.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 Verte impios, et non erunt: domus autem iustorum permanebit.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 Doctrina sua noscetur vir: qui autem vanus et excors est, patebit contemptui.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Melior est pauper et sufficiens sibi, quam gloriosus et indigens pane.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 Novit iustus iumentorum suorum animas: viscera autem impiorum crudelia.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 Qui operatur terram suam, satiabitur panibus: qui autem sectatur otium, stultissimus est. Qui suavis est in vini demorationibus, in suis munitionibus relinquit contumeliam.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 Desiderium impii munimentum est pessimorum: radix autem iustorum proficiet.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 Propter peccata labiorum ruina proximat malo: effugiet autem iustus de angustia.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 De fructu oris sui unusquisque replebitur bonis, et iuxta opera manuum suarum retribuetur ei.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 Via stulti recta in oculis eius: qui autem sapiens est, audit consilia.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 Fatuus statim indicat iram suam: qui autem dissimulat iniuriam, callidus est.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 Qui quod novit loquitur, index iustitiæ est: qui autem mentitur, testis est fraudulentus.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 Est qui promittit, et quasi gladio pungitur conscientiæ: lingua autem sapientium sanitas est.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 Labium veritatis firmum erit in perpetuum: qui autem testis est repentinus, concinnat linguam mendacii.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 Dolus in corde cogitantium mala: qui autem pacis ineunt consilia, sequitur eos gaudium.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 Non contristabit iustum quidquid ei acciderit: impii autem replebuntur malo.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 Abominatio est Domino labia mendacia: qui autem fideliter agunt, placent ei.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 Homo versatus celat scientiam: et cor insipientium provocat stultitiam.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 Manus fortium dominabitur: quæ autem remissa est, tributis serviet.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 Mœror in corde viri humiliabit illum, et sermone bono lætificabitur.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 Qui negligit damnum propter amicum, iustus est: iter autem impiorum decipiet eos.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 Non inveniet fraudulentus lucrum: et substantia hominis erit auri pretium.
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 In semita iustitiæ, vita: iter autem devium ducit ad mortem.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.