< Liber Numeri 12 >

1 Locutaque est Maria et Aaron contra Moysen propter uxorem eius Æthiopissam,
És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen, a kusita asszony miatt, akit elvett; mert kusita asszonyt vett el.
2 et dixerunt: Num per solum Moysen locutus est Dominus? Nonne et nobis similiter est locutus? Quod cum audisset Dominus,
És mondták: Vajon csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, vajon nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló meghallotta.
3 (erat enim Moyses vir mitissimus super omnes homines qui morabantur in terra)
A férfiú Mózes pedig szerényebb volt mind az embereknél, kik a föld színén vannak.
4 statim locutus est ad eum, et ad Aaron et Mariam: Egredimini vos tantum tres ad tabernaculum fœderis. Cumque fuissent egressi,
És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezés sátorába; és kimentek mindhárman.
5 descendit Dominus in columna nubis, et stetit in introitu tabernaculi vocans Aaron et Mariam. Qui cum issent,
És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront és Mirjámot, és kimentek ketten.
6 dixit ad eos: Audite sermones meos: si quis fuerit inter vos propheta Domini, in visione apparebo ei, vel per somnium loquar ad illum.
És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni.
7 At non talis servus meus Moyses, qui in omni domo mea fidelissimus est:
Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő.
8 ore enim ad os loquor ei: et palam, et non per ænigmata et figuras Dominum videt. Quare ergo non timuistis detrahere servo meo Mosyi?
Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő. Miért nem féltelek, hát beszélni szolgám, Mózes ellen?
9 Iratusque contra eos, abiit:
És felgerjedt az Örökkévaló haragja ellenük és elment.
10 nubes quoque recessit quæ erat super tabernaculum: et ecce Maria apparuit candens lepra quasi nix. Cumque respexisset eam Aaron, et vidisset perfusam lepra,
A felhő pedig eltávozott a sátor felől és íme Mirjám poklos, olyan mint a hó; odafordult Áron Mirjámhoz és íme, poklos volt.
11 ait ad Moysen: Obsecro domine mi, ne imponas nobis hoc peccatum quod stulte commisimus,
És mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram ne ródd fel nekünk vétkeinket, amit oktalanul cselekedtünk és amit vétkeztünk!
12 ne fiat hæc quasi mortua, et ut abortivum quod proiicitur de vulva matris suæ. Ecce iam medium carnis eius devoratum est a lepra.
Ne legyen kérlek olyan, mint a halott, mely midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
13 Clamavitque Moyses ad Dominum, dicens: Deus, obsecro, sana eam.
És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, ó gyógyítsd meg őt!
14 Cui respondit Dominus: Si pater eius spuisset in faciem illius, nonne debuerat saltem septem diebus rubore suffundi? Separetur septem diebus extra castra, et postea revocabitur.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ha az atyja köpött volna az arcába, nem-e szégyenlené magát hét napig? Zárassék el hét napra a táboron kívül, és azután vétessék föl.
15 Exclusa est itaque Maria extra castra septem diebus: et populus non est motus de loco illo, donec revocata est Maria.
És elzáratott Mirjám a táboron kívül hét napra, a nép pedig nem indult el, míg nem fölvették Mirjámot.
16 Profectusque est populus de Haseroth fixis tentoriis in deserto Pharan.
Azután elindult a nép Chácéroszból és táborozott Poron pusztájában.

< Liber Numeri 12 >