Genesis 11
1 Erat autem terra labii unius, et sermonum eorumdem.
És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű.
2 Cumque proficiscerentur de oriente, invenerunt campum in terra Senaar, et habitaverunt in eo.
És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott.
3 Dixitque alter ad proximum suum: Venite, faciamus lateres, et coquamus eos igni. Habueruntque lateres pro saxis, et bitumen pro cæmento:
És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt.
4 et dixerunt: Venite, faciamus nobis civitatem et turrim, cuius culmen pertingat ad cælum: et celebremus nomen nostrum antequam dividamur in universas terras.
És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5 Descendit autem Dominus ut videret civitatem et turrim, quam ædificabant filii Adam,
És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai.
6 et dixit: Ecce, unus est populus, et unum labium omnibus: cœperuntque hoc facere, nec desistent a cogitationibus suis, donec eas opere compleant.
És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak.
7 Venite igitur, descendamus, et confundamus ibi linguam eorum, ut non audiat unusquisque vocem proximi sui.
Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét.
8 Atque ita divisit eos Dominus ex illo loco in universas terras, et cessaverunt ædificare civitatem.
És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését.
9 Et idcirco vocatum est nomen eius Babel, quia ibi confusum est labium universæ terræ: et inde dispersit eos Dominus super faciem cunctarum regionum.
Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.
10 Hæ sunt generationes Sem: Sem erat centum annorum quando genuit Arphaxad, biennio post diluvium.
Ezek nemzetségei Sémnek; Sém száz éves volt, midőn nemzette Árpáchsodot, két évvel az özönvíz után.
11 Vixitque Sem postquam genuit Arphaxad, quingentis annis: et genuit filios et filias.
És élt Sém, miután Árpáchsodot nemzette, ötszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
12 Porro Arphaxad vixit triginta quinque annis, et genuit Sale.
Árpáchsod pedig élt harmincöt évet, és nemzette Seláchot.
13 Vixitque Arphaxad postquam genuit Sale, trecentis tribus annis: et genuit filios et filias.
És élt Árpáchsod, miután Seláchot nemzette négyszázhárom évet és nemzett fiakat meg lányokat.
14 Sale quoque vixit triginta annis, et genuit Heber.
Sélách pedig élt harminc évet, midőn nemzette Évert.
15 Vixitque Sale postquam genuit Heber, quadringentis tribus annis: et genuit filios et filias.
És élt Selách, miután Évert nemzette, négyszázhárom évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
16 Vixit autem Heber triginta quatuor annis, et genuit Phaleg.
Éver pedig élt harmincnégy évet, midőn nemzette Peleget.
17 Et vixit Heber postquam genuit Phaleg, quadringentis triginta annis: et genuit filios et filias.
És élt Éver, miután Peleget nemzette, négyszázharminc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
18 Vixit quoque Phaleg triginta annis, et genuit Reu.
Peleg pedig élt harminc évet, midőn nemzette Reút.
19 Vixitque Phaleg postquam genuit Reu, ducentis novem annis, et genuit filios et filias.
És élt Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
20 Vixit autem Reu triginta duobus annis, et genuit Sarug.
Reú pedig élt harminckét évet, midőn nemzette Szerúgot.
21 Vixit quoque Reu postquam genuit Sarug, ducentis septem annis: et genuit filios et filias.
És élt Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
22 Vixit vero Sarug triginta annis, et genuit Nachor.
Szerúg pedig élt harminc évet és nemzette Nóchórt.
23 Vixitque Sarug postquam genuit Nachor, ducentis annis: et genuit filios et filias.
És élt Szerúg, miután Nóchórt nemzette, kétszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
24 Vixit autem Nachor viginti novem annis, et genuit Thare.
Nóchór pedig élt huszonkilenc évet, midőn nemzette Teráchot.
25 Vixitque Nachor postquam genuit Thare, centum decem et novem annis: et genuit filios et filias.
És élt Nóchór, miután Teráchot nemzette, száztizenkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
26 Vixitque Thare septuaginta annis, et genuit Abram et Nachor, et Aran.
Terách pedig élt hetven évet, midőn nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront.
27 Hæ sunt autem generationes Thare: Thare genuit Abram, Nachor, et Aran. Porro Aran genuit Lot.
És ezek nemzetségei Teráchnak; Terách nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. És Hóron nemzette Lótot.
28 Mortuusque est Aran ante Thare patrem suum, in terra nativitatis suæ in Ur Chaldæorum.
De Hóron meghalt Teráchnak, az ő atyjának színe előtt, szülőföldjén, Ur-Kászdimban.
29 Duxerunt autem Abram et Nachor uxores: nomen uxoris Abram, Sarai: et nomen uxoris Nachor, Melcha filia Aran patris Melchæ, et patris Ieschæ.
Ávrom pedig és Nóchór vettek maguknak feleséget: Ávrom feleségének neve: Szóráj és Nóchór feleségének neve Milkó, Hóron leánya, aki atyja volt Milkónak és atyja Jiszkónak.
30 Erat autem Sarai sterilis, nec habebat liberos.
Szóráj azonban magtalan volt, nem volt neki gyermeke.
31 Tulit itaque Thare Abram filium suum, et Lot filium Aran, filium filii sui, et Sarai nurum suam, uxorem Abram filii sui, et eduxit eos de Ur Chaldæorum, ut irent in terram Chanaan: veneruntque usque Haran, et habitaverunt ibi.
És vette Terách Ávromot, az ő fiát, és Lótot, Chóron fiát, az ő unokáját és Szórájt, az ő menyét, az ő fiának, Ávromnak feleségét és elmentek velük UrKászdimból, hogy menjenek Kánaán országába; elérkeztek Chóronig és letelepedtek ott.
32 Et facti sunt dies Thare ducentorum quinque annorum, et mortuus est in Haran.
Voltak pedig Terách napjai kétszázöt év; és meghalt Terách Chóronban.
