Romanos 5
1 Justificati ergo ex fide, pacem habeamus ad Deum per Dominum nostrum Jesum Christum:
Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,
2 per quem et habemus accessum per fidem in gratiam istam, in qua stamus, et gloriamur in spe gloriæ filiorum Dei.
aki által utunk nyílt a hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk, és dicsekszünk az Isten dicsőségének reménységével.
3 Non solum autem, sed et gloriamur in tribulationibus: scientes quod tribulatio patientiam operatur:
De dicsekedünk még a háborúságokban is, tudva, hogy a háborúság béketűrést szül,
4 patientia autem probationem, probatio vero spem,
a béketűrés próbatételt, a próbatétel pedig reménységet.
5 spes autem non confundit: quia caritas Dei diffusa est in cordibus nostris per Spiritum Sanctum, qui datus est nobis.
A reménység pedig nem szégyenít meg, mert az Isten szeretete kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk.
6 Ut quid enim Christus, cum adhuc infirmi essemus, secundum tempus, pro impiis mortuus est?
Mert Krisztus, amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben meghalt a gonoszokért.
7 vix enim pro justo quis moritur: nam pro bono forsitan quis audeat mori.
Bizonyára az igazért is aligha halna meg valaki. Ám a jóért talán még meg merne halni valaki.
8 Commendat autem caritatem suam Deus in nobis: quoniam cum adhuc peccatores essemus, secundum tempus,
Isten pedig az irántunk való szeretetét abban mutatta meg, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt.
9 Christus pro nobis mortuus est: multo igitur magis nunc justificati in sanguine ipsius, salvi erimus ab ira per ipsum.
Miután azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen általa.
10 Si enim cum inimici essemus, reconciliati sumus Deo per mortem filii ejus: multo magis reconciliati, salvi erimus in vita ipsius.
Mert ha amikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartanunk az ő élete által, miután megbékéltünk vele.
11 Non solum autem: sed et gloriamur in Deo per Dominum nostrum Jesum Christum, per quem nunc reconciliationem accepimus.
Sőt ezen túl még dicsekszünk is az Istenben a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által most megbékélést nyertünk.
12 Propterea sicut per unum hominem peccatum in hunc mundum intravit, et per peccatum mors, et ita in omnes homines mors pertransiit, in quo omnes peccaverunt.
Ahogyan tehát egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, úgy a halál minden emberre elhatott, mivel mindnyájan vétkeztek.
13 Usque ad legem enim peccatum erat in mundo: peccatum autem non imputabatur, cum lex non esset.
Volt ugyan bűn a törvény előtt is. A bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.
14 Sed regnavit mors ab Adam usque ad Moysen etiam in eos qui non peccaverunt in similitudinem prævaricationis Adæ, qui est forma futuri.
Mégis a halál uralkodott Ádámtól Mózesig, azokon is, akik nem Ádám esetéhez hasonlóan vétkeztek, aki az Eljövendőnek előképe volt.
15 Sed non sicut delictum, ita et donum: si enim unius delicto multi mortui sunt: multo magis gratia Dei et donum in gratia unius hominis Jesu Christi in plures abundavit.
De a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset. Mert ha annak az egynek bűnesete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és ajándéka, az egy embernek, Jézus Krisztusnak kegyelméből sokkal inkább elhatott sokakra.
16 Et non sicut per unum peccatum, ita et donum. Nam judicium quidem ex uno in condemnationem: gratia autem ex multis delictis in justificationem.
És az ajándék sem ugyan olyan, mint az egy ember bűnesete. Az ítélet ugyanis egy ember bűnesete miatt lett kárhozattá, az ajándék pedig sok bűnből lett megigazulásra.
17 Si enim unius delicto mors regnavit per unum: multo magis abundantiam gratiæ, et donationis, et justitiæ accipientes, in vita regnabunt per unum Jesum Christum.
Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által, sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, akik kegyelmének és az igazság ajándékának bőségében részesültek.
18 Igitur sicut per unius delictum in omnes homines in condemnationem: sic et per unius justitiam in omnes homines in justificationem vitæ.
Bizonyára azért, ahogyan egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat, úgy egynek igazsága által minden emberre elhatott az élet megigazulása.
19 Sicut enim per inobedientiam unius hominis, peccatores constituti sunt multi: ita et per unius obeditionem, justi constituentur multi.
Mert ahogy egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, úgy egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.
20 Lex autem subintravit ut abundaret delictum. Ubi autem abundavit delictum, superabundavit gratia:
A törvény pedig közbejött, hogy a bűn megnövekedjék. De ahol megnövekedik a bűn, a kegyelem sokkal inkább bőségesen árad,
