< Psalmorum 68 >

1 In finem. Psalmus cantici ipsi David. [Exsurgat Deus, et dissipentur inimici ejus; et fugiant qui oderunt eum a facie ejus.
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
2 Sicut deficit fumus, deficiant; sicut fluit cera a facie ignis, sic pereant peccatores a facie Dei.
A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
3 Et justi epulentur, et exsultent in conspectu Dei, et delectentur in lætitia.
Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
4 Cantate Deo; psalmum dicite nomini ejus: iter facite ei qui ascendit super occasum. Dominus nomen illi; exsultate in conspectu ejus. Turbabuntur a facie ejus,
Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
5 patris orphanorum, et judicis viduarum; Deus in loco sancto suo.
Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
6 Deus qui inhabitare facit unius moris in domo; qui educit vinctos in fortitudine, similiter eos qui exasperant, qui habitant in sepulchris.
Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
7 Deus, cum egredereris in conspectu populi tui, cum pertransires in deserto,
Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)
8 terra mota est, etenim cæli distillaverunt, a facie Dei Sinai, a facie Dei Israël.
A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
9 Pluviam voluntariam segregabis, Deus, hæreditati tuæ; et infirmata est, tu vero perfecisti eam.
Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
10 Animalia tua habitabunt in ea; parasti in dulcedine tua pauperi, Deus.
Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
11 Dominus dabit verbum evangelizantibus, virtute multa.
Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
12 Rex virtutum dilecti, dilecti; et speciei domus dividere spolia.
A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
13 Si dormiatis inter medios cleros, pennæ columbæ deargentatæ, et posteriora dorsi ejus in pallore auri.
Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
14 Dum discernit cælestis reges super eam, nive dealbabuntur in Selmon.
Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
15 Mons Dei, mons pinguis: mons coagulatus, mons pinguis.
Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
16 Ut quid suspicamini, montes coagulatos? mons in quo beneplacitum est Deo habitare in eo; etenim Dominus habitabit in finem.
Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
17 Currus Dei decem millibus multiplex, millia lætantium; Dominus in eis in Sina, in sancto.
Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
18 Ascendisti in altum, cepisti captivitatem, accepisti dona in hominibus; etenim non credentes inhabitare Dominum Deum.
Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
19 Benedictus Dominus die quotidie: prosperum iter faciet nobis Deus salutarium nostrorum.
Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)
20 Deus noster, Deus salvos faciendi; et Domini, Domini exitus mortis.
Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
21 Verumtamen Deus confringet capita inimicorum suorum, verticem capilli perambulantium in delictis suis.
Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
22 Dixit Dominus: Ex Basan convertam, convertam in profundum maris:
Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
23 ut intingatur pes tuus in sanguine; lingua canum tuorum ex inimicis, ab ipso.
Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
24 Viderunt ingressus tuos, Deus, ingressus Dei mei, regis mei, qui est in sancto.
Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
25 Prævenerunt principes conjuncti psallentibus, in medio juvencularum tympanistriarum.
Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
26 In ecclesiis benedicite Deo Domino de fontibus Israël.
A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
27 Ibi Benjamin adolescentulus, in mentis excessu; principes Juda, duces eorum; principes Zabulon, principes Nephthali.
Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
28 Manda, Deus, virtuti tuæ; confirma hoc, Deus, quod operatus es in nobis.
Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
29 A templo tuo in Jerusalem, tibi offerent reges munera.
A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
30 Increpa feras arundinis; congregatio taurorum in vaccis populorum: ut excludant eos qui probati sunt argento. Dissipa gentes quæ bella volunt.
Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
31 Venient legati ex Ægypto; Æthiopia præveniet manus ejus Deo.
Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
32 Regna terræ, cantate Deo; psallite Domino; psallite Deo.
E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)
33 Qui ascendit super cælum cæli, ad orientem: ecce dabit voci suæ vocem virtutis.
A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
34 Date gloriam Deo super Israël; magnificentia ejus et virtus ejus in nubibus.
Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
35 Mirabilis Deus in sanctis suis; Deus Israël ipse dabit virtutem et fortitudinem plebi suæ. Benedictus Deus!]
Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!

< Psalmorum 68 >