Psalmorum 26

1 In finem. Psalmus David. [Judica me, Domine, quoniam ego in innocentia mea ingressus sum, et in Domino sperans non infirmabor.

Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

2 Proba me, Domine, et tenta me; ure renes meos et cor meum.

Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

3 Quoniam misericordia tua ante oculos meos est, et complacui in veritate tua.

Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

4 Non sedi cum concilio vanitatis, et cum iniqua gerentibus non introibo.

Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

5 Odivi ecclesiam malignantium, et cum impiis non sedebo.

Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

6 Lavabo inter innocentes manus meas, et circumdabo altare tuum, Domine:

Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

7 ut audiam vocem laudis, et enarrem universa mirabilia tua.

Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

8 Domine, dilexi decorem domus tuæ, et locum habitationis gloriæ tuæ.

Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

9 Ne perdas cum impiis, Deus, animam meam, et cum viris sanguinum vitam meam:

Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

10 in quorum manibus iniquitates sunt; dextera eorum repleta est muneribus.

A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

11 Ego autem in innocentia mea ingressus sum; redime me, et miserere mei.

Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

12 Pes meus stetit in directo; in ecclesiis benedicam te, Domine.]

Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.