Psalmorum 107
1 Alleluja. [Confitemini Domino, quoniam bonus, quoniam in sæculum misericordia ejus.
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Dicant qui redempti sunt a Domino, quos redemit de manu inimici, et de regionibus congregavit eos,
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 a solis ortu, et occasu, ab aquilone, et mari.
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 Erraverunt in solitudine, in inaquoso; viam civitatis habitaculi non invenerunt.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Esurientes et sitientes, anima eorum in ipsis defecit.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur, et de necessitatibus eorum eripuit eos;
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 et deduxit eos in viam rectam, ut irent in civitatem habitationis.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 Quia satiavit animam inanem, et animam esurientem satiavit bonis.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 Sedentes in tenebris et umbra mortis; vinctos in mendicitate et ferro.
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 Quia exacerbaverunt eloquia Dei, et consilium Altissimi irritaverunt.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 Et humiliatum est in laboribus cor eorum; infirmati sunt, nec fuit qui adjuvaret.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur; et de necessitatibus eorum liberavit eos.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 Et eduxit eos de tenebris et umbra mortis, et vincula eorum dirupit.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 Quia contrivit portas æreas, et vectes ferreos confregit.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Suscepit eos de via iniquitatis eorum; propter injustitias enim suas humiliati sunt.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 Omnem escam abominata est anima eorum, et appropinquaverunt usque ad portas mortis.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur, et de necessitatibus eorum liberavit eos.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 Misit verbum suum, et sanavit eos, et eripuit eos de interitionibus eorum.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 Et sacrificent sacrificium laudis, et annuntient opera ejus in exsultatione.
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 Qui descendunt mare in navibus, facientes operationem in aquis multis:
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 ipsi viderunt opera Domini, et mirabilia ejus in profundo.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 Dixit, et stetit spiritus procellæ, et exaltati sunt fluctus ejus.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 Ascendunt usque ad cælos, et descendunt usque ad abyssos; anima eorum in malis tabescebat.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 Turbati sunt, et moti sunt sicut ebrius, et omnis sapientia eorum devorata est.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur; et de necessitatibus eorum eduxit eos.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 Et statuit procellam ejus in auram, et siluerunt fluctus ejus.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 Et lætati sunt quia siluerunt; et deduxit eos in portum voluntatis eorum.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 Confiteantur Domino misericordiæ ejus, et mirabilia ejus filiis hominum.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 Et exaltent eum in ecclesia plebis, et in cathedra seniorum laudent eum.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 Posuit flumina in desertum, et exitus aquarum in sitim;
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 terram fructiferam in salsuginem, a malitia inhabitantium in ea.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 Posuit desertum in stagna aquarum, et terram sine aqua in exitus aquarum.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 Et collocavit illic esurientes, et constituerunt civitatem habitationis:
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 et seminaverunt agros et plantaverunt vineas, et fecerunt fructum nativitatis.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 Et benedixit eis, et multiplicati sunt nimis; et jumenta eorum non minoravit.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 Et pauci facti sunt et vexati sunt, a tribulatione malorum et dolore.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 Effusa est contemptio super principes: et errare fecit eos in invio, et non in via.
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 Et adjuvit pauperem de inopia, et posuit sicut oves familias.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 Videbunt recti, et lætabuntur; et omnis iniquitas oppilabit os suum.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Quis sapiens, et custodiet hæc, et intelliget misericordias Domini?]
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
