Proverbiorum 20
1 [Luxuriosa res vinum, et tumultuosa ebrietas: quicumque his delectatur non erit sapiens.
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Sicut rugitus leonis, ita et terror regis: qui provocat eum peccat in animam suam.
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Honor est homini qui separat se a contentionibus; omnes autem stulti miscentur contumeliis.
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 Propter frigus piger arare noluit; mendicabit ergo æstate, et non dabitur illi.
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Sicut aqua profunda, sic consilium in corde viri; sed homo sapiens exhauriet illud.
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 Multi homines misericordes vocantur; virum autem fidelem quis inveniet?]
A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7 [Justus qui ambulat in simplicitate sua beatos post se filios derelinquet.
A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8 Rex qui sedet in solio judicii dissipat omne malum intuitu suo.
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Quis potest dicere: Mundum est cor meum; purus sum a peccato?
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10 Pondus et pondus, mensura et mensura: utrumque abominabile est apud Deum.
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11 Ex studiis suis intelligitur puer, si munda et recta sint opera ejus.
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12 Aurem audientem, et oculum videntem: Dominus fecit utrumque.
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13 Noli diligere somnum, ne te egestas opprimat: aperi oculos tuos, et saturare panibus.
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14 Malum est, malum est, dicit omnis emptor; et cum recesserit, tunc gloriabitur.
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Est aurum et multitudo gemmarum, et vas pretiosum labia scientiæ.]
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 [Tolle vestimentum ejus qui fidejussor extitit alieni, et pro extraneis aufer pignus ab eo.
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Suavis est homini panis mendacii, et postea implebitur os ejus calculo.
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18 Cogitationes consiliis roborantur, et gubernaculis tractanda sunt bella.
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Ei qui revelat mysteria, et ambulat fraudulenter, et dilatat labia sua, ne commiscearis.
Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20 Qui maledicit patri suo et matri, extinguetur lucerna ejus in mediis tenebris:
A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 hæreditas ad quam festinatur in principio, in novissimo benedictione carebit.
A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Ne dicas: Reddam malum: exspecta Dominum, et liberabit te.
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Abominatio est apud Dominum pondus et pondus; statera dolosa non est bona.
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 A Domino diriguntur gressus viri: quis autem hominum intelligere potest viam suam?
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25 Ruina est homini devorare sanctos, et post vota retractare.]
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 [Dissipat impios rex sapiens, et incurvat super eos fornicem.
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Lucerna Domini spiraculum hominis, quæ investigat omnia secreta ventris.
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 Misericordia et veritas custodiunt regem, et roboratur clementia thronus ejus.
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29 Exsultatio juvenum fortitudo eorum, et dignitas senum canities.
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30 Livor vulneris absterget mala, et plagæ in secretioribus ventris.]
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
