Proverbiorum 11
1 [Statera dolosa abominatio est apud Dominum, et pondus æquum voluntas ejus.
Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.
2 Ubi fuerit superbia, ibi erit et contumelia; ubi autem est humilitas, ibi et sapientia.
Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.
3 Simplicitas justorum diriget eos, et supplantatio perversorum vastabit illos.
Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.
4 Non proderunt divitiæ in die ultionis; justitia autem liberabit a morte.
Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.
5 Justitia simplicis diriget viam ejus, et in impietate sua corruet impius.
A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.
6 Justitia rectorum liberabit eos, et in insidiis suis capientur iniqui.
Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.
7 Mortuo homine impio, nulla erit ultra spes, et exspectatio sollicitorum peribit.
Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.
8 Justus de angustia liberatus est, et tradetur impius pro eo.]
Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.
9 [Simulator ore decipit amicum suum; justi autem liberabuntur scientia.
Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.
10 In bonis justorum exsultabit civitas, et in perditione impiorum erit laudatio.
Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.
11 Benedictione justorum exaltabitur civitas, et ore impiorum subvertetur.
Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.
12 Qui despicit amicum suum indigens corde est; vir autem prudens tacebit.
Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.
13 Qui ambulat fraudulenter, revelat arcana; qui autem fidelis est animi, celat amici commissum.
Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.
14 Ubi non est gubernator, populus corruet; salus autem, ubi multa consilia.
Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.
15 Affligetur malo qui fidem facit pro extraneo; qui autem cavet laqueos securus erit.
Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.
16 Mulier gratiosa inveniet gloriam, et robusti habebunt divitias.]
Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.
17 [Benefacit animæ suæ vir misericors; qui autem crudelis est, etiam propinquos abjicit.
Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.
18 Impius facit opus instabile, seminanti autem justitiam merces fidelis.
gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.
19 Clementia præparat vitam, et sectatio malorum mortem.
Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.
20 Abominabile Domino cor pravum, et voluntas ejus in iis qui simpliciter ambulant.
Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.
21 Manus in manu non erit innocens malus; semen autem justorum salvabitur.
Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.
22 Circulus aureus in naribus suis, mulier pulchra et fatua.
Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.
23 Desiderium justorum omne bonum est; præstolatio impiorum furor.
Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.
24 Alii dividunt propria, et ditiores fiunt; alii rapiunt non sua, et semper in egestate sunt.
Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.
25 Anima quæ benedicit impinguabitur, et qui inebriat, ipse quoque inebriabitur.
Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.
26 Qui abscondit frumenta maledicetur in populis; benedictio autem super caput vendentium.
A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.
27 Bene consurgit diluculo qui quærit bona; qui autem investigator malorum est, opprimetur ab eis.
A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.
28 Qui confidit in divitiis suis corruet: justi autem quasi virens folium germinabunt.
A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.
29 Qui conturbat domum suam possidebit ventos, et qui stultus est serviet sapienti.
A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.
30 Fructus justi lignum vitæ, et qui suscipit animas sapiens est.
Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Si justus in terra recipit, quanto magis impius et peccator!]
Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.
