Lucam 23
1 Et surgens omnis multitudo eorum, duxerunt illum ad Pilatum.
Ezután fölállt az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
2 Cœperunt autem illum accusare, dicentes: Hunc invenimus subvertentem gentem nostram, et prohibentem tributa dare Cæsari, et dicentem se Christum regem esse.
Elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja, hogy a császárnak adót fizessünk, mert Krisztus-királynak mondja magát.“
3 Pilatus autem interrogavit eum, dicens: Tu es rex Judæorum? At ille respondens ait: Tu dicis.
Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“És ő ezt felelte: „Te mondod!“
4 Ait autem Pilatus ad principes sacerdotum et turbas: Nihil invenio causæ in hoc homine.
Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.“
5 At illi invalescebant, dicentes: Commovet populum docens per universam Judæam, incipiens a Galilæa usque huc.
De azok erősködtek, és ezt mondták: „A népet fellázítja tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.“
6 Pilatus autem audiens Galilæam, interrogavit si homo Galilæus esset.
Pilátus ezt hallva, megkérdezte, hogy Galileából való ember-e ő.
7 Et ut cognovit quod de Herodis potestate esset, remisit eum ad Herodem, qui et ipse Jerosolymis erat illis diebus.
És amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, Heródeshez küldte, mert az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.
8 Herodes autem viso Jesu, gavisus est valde. Erat enim cupiens ex multo tempore videre eum, eo quod audierat multa de eo, et sperabat signum aliquod videre ab eo fieri.
Heródes pedig látva Jézust, igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mert sokat hallott felőle, és remélte, hogy valami csodát lát, amelyet ő tesz.
9 Interrogabat autem eum multis sermonibus. At ipse nihil illi respondebat.
Sok beszéddel kérdezgette, de ő semmit sem felelt neki.
10 Stabant autem principes sacerdotum et scribæ constanter accusantes eum.
Ott álltak a főpapok és az írástudók, és hevesen vádolták őt.
11 Sprevit autem illum Herodes cum exercitu suo: et illusit indutum veste alba, et remisit ad Pilatum.
Heródes pedig katonáival együtt megvetően bánt vele, és kicsúfolta, miután fényes ruhába öltöztette, és visszaküldte Pilátushoz.
12 Et facti sunt amici Herodes et Pilatus in ipsa die: nam antea inimici erant ad invicem.
Azon a napon Heródes és Pilátus barátok lettek, azelőtt ugyanis ellenségeskedésben voltak egymással.
13 Pilatus autem, convocatis principibus sacerdotum, et magistratibus, et plebe,
Ekkor Pilátus a főpapokat, a főembereket és a népet összehívta,
14 dixit ad illos: Obtulistis mihi hunc hominem, quasi avertentem populum, et ecce ego coram vobis interrogans, nullam causam inveni in homine isto ex his in quibus eum accusatis.
és ezt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.
15 Sed neque Herodes: nam remisi vos ad illum, et ecce nihil dignum morte actum est ei.
De még Heródes sem, mert ő is visszaküldte hozzám, és íme, semmi halálos vétséget nem cselekedett.
16 Emendatum ergo illum dimittam.
Megfenyítem tehát, és elbocsátom.“
17 Necesse autem habebat dimittere eis per diem festum unum.
Ünnepenként egy foglyot kellett elbocsátania.
18 Exclamavit autem simul universa turba, dicens: Tolle hunc, et dimitte nobis Barabbam:
Akkor felkiáltott az egész sokaság: „Ezt öld meg, és bocsásd el nekünk Barabást!“
19 qui erat propter seditionem quamdam factam in civitate et homicidium missus in carcerem.
Ezt a városban kitört lázadásért és gyilkosságért vettették tömlöcbe.
20 Iterum autem Pilatus locutus est ad eos, volens dimittere Jesum.
Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.
21 At illi succlamabant, dicentes: Crucifige, crucifige eum.
De azok egyre kiáltoztak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!“
22 Ille autem tertio dixit ad illos: Quid enim mali fecit iste? nullam causam mortis invenio in eo: corripiam ergo illum et dimittam.
Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne. Megfenyítem és elbocsátom.“
23 At illi instabant vocibus magnis postulantes ut crucifigeretur: et invalescebant voces eorum.
Azok pedig hangos szóval sürgették, és követelték, hogy feszítsék meg, és az ő szavuk győzött.
24 Et Pilatus adjudicavit fieri petitionem eorum.
És Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kértek.
25 Dimisit autem illis eum qui propter homicidium et seditionem missus fuerat in carcerem, quem petebant: Jesum vero tradidit voluntati eorum.
Elbocsátotta tehát nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt tömlöcbe vetve, és akit kértek, Jézust, kiszolgáltatta akaratuknak.
26 Et cum ducerent eum, apprehenderunt Simonem quemdam Cyrenensem venientem de villa: et imposuerunt illi crucem portare post Jesum.
Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27 Sequebatur autem illum multa turba populi et mulierum, quæ plangebant et lamentabantur eum.
A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte, akik gyászolták és siratták őt.
28 Conversus autem ad illas Jesus, dixit: Filiæ Jerusalem, nolite flere super me, sed super vos ipsas flete et super filios vestros.
Jézus hozzájuk fordulva ezt mondta: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket.
29 Quoniam ecce venient dies in quibus dicent: Beatæ steriles, et ventres qui non genuerunt, et ubera quæ non lactaverunt.
Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
30 Tunc incipient dicere montibus: Cadite super nos; et collibus: Operite nos.
Akkor »kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!«
31 Quia si in viridi ligno hæc faciunt, in arido quid fiet?
Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?“
32 Ducebantur autem et alii duo nequam cum eo, ut interficerentur.
Két gonosztevőt is vittek ővele, hogy kivégezzék azokat is.
33 Et postquam venerunt in locum qui vocatur Calvariæ, ibi crucifixerunt eum: et latrones, unum a dextris, et alterum a sinistris.
Amikor elértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
34 Jesus autem dicebat: Pater, dimitte illis: non enim sciunt quid faciunt. Dividentes vero vestimenta ejus, miserunt sortes.
Jézus ezt mondta: „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“Azután sorsot vetettek, hogy megosztozzanak ruháin.
35 Et stabat populus spectans, et deridebant eum principes cum eis, dicentes: Alios salvos fecit, se salvum faciat, si hic est Christus Dei electus.
A nép ott állt, és nézte. Azokkal együtt a főemberek is csúfolták őt, ezt mondták: „Másokat megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, Istennek választottja!“
36 Illudebant autem ei et milites accedentes, et acetum offerentes ei,
Csúfolták őt a katonák is, odamentek hozzá, és ecettel kínálták,
37 et dicentes: Si tu es rex Judæorum, salvum te fac.
és ezt mondták neki: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!“
38 Erat autem et superscriptio scripta super eum litteris græcis, et latinis, et hebraicis: Hic est rex Judæorum.
Felirat is volt fölötte, görög, római és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya.
39 Unus autem de his, qui pendebant, latronibus, blasphemabat eum, dicens: Si tu es Christus, salvum fac temetipsum et nos.
A megfeszített gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt: „Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is!“
40 Respondens autem alter increpabat eum, dicens: Neque tu times Deum, quod in eadem damnatione es.
De a másik megdorgálta, és ezt mondta neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 Et nos quidem juste, nam digna factis recipimus: hic vero nihil mali gessit.
Mi ugyan méltán, mert a mi cselekedeteink méltó büntetését kapjuk, ő pedig semmi rosszat nem cselekedetett!“
42 Et dicebat ad Jesum: Domine, memento mei cum veneris in regnum tuum.
Jézusnak ezt mondta: „Uram, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!“
43 Et dixit illi Jesus: Amen dico tibi: hodie mecum eris in paradiso.
Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.“
44 Erat autem fere hora sexta, et tenebræ factæ sunt in universam terram usque ad horam nonam.
Mintegy hat óra volt, és sötétség lett az egész tartományban egészen kilenc óráig.
45 Et obscuratus est sol, et velum templi scissum est medium.
A nap elhomályosodott és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
46 Et clamans voce magna Jesus ait: Pater, in manus tuas commendo spiritum meum. Et hæc dicens, expiravit.
Jézus hangos szóval így kiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.“És ezt mondva meghalt.
47 Videns autem centurio quod factum fuerat, glorificavit Deum, dicens: Vere hic homo justus erat.
Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és ezt mondta: „Bizony ez az ember igaz volt.“
48 Et omnis turba eorum, qui simul aderant ad spectaculum istud, et videbant quæ fiebant, percutientes pectora sua revertebantur.
És az egész sokaság, amely azért ment oda, hogy lássa mindezeket, amikor látta, mi történt, mellét verve ment haza.
49 Stabant autem omnes noti ejus a longe, et mulieres, quæ secutæ eum erant a Galilæa, hæc videntes.
Az ő ismerősei mind és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb álltak, és nézték ezt.
50 Et ecce vir nomine Joseph, qui erat decurio, vir bonus et justus:
Íme, egy ember, akit Józsefnek hívtak, a tanács tagja, jó és igaz férfi,
51 hic non consenserat consilio, et actibus eorum: ab Arimathæa civitate Judææ, qui exspectabat et ipse regnum Dei:
aki nem volt részes tanácsukban és cselekedeteikben, aki Arimátiából, a júdeaiak városából való volt, és aki maga is várta Isten országát,
52 hic accessit ad Pilatum et petiit corpus Jesu:
Pilátushoz ment, és elkérte Jézus testét.
53 et depositum involvit sindone, et posuit eum in monumento exciso, in quo nondum quisquam positus fuerat.
Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
54 Et dies erat parasceves, et sabbatum illucescebat.
És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá.
55 Subsecutæ autem mulieres, quæ cum eo venerant de Galilæa, viderunt monumentum, et quemadmodum positum erat corpus ejus.
Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, megnézték a sírt, és hogy hogyan helyezték el testét.
56 Et revertentes paraverunt aromata, et unguenta: et sabbato quidem siluerunt secundum mandatum.
Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
