Job 18
1 Respondens autem Baldad Suhites, dixit:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 [Usque ad quem finem verba jactabitis? intelligite prius, et sic loquamur.
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 Quare reputati sumus ut jumenta, et sorduimus coram vobis?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Qui perdis animam tuam in furore tuo, numquid propter te derelinquetur terra, et transferentur rupes de loco suo?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 Nonne lux impii extinguetur, nec splendebit flamma ignis ejus?
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 Lux obtenebrescet in tabernaculo illius, et lucerna quæ super eum est extinguetur.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 Arctabuntur gressus virtutis ejus, et præcipitabit eum consilium suum.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 Immisit enim in rete pedes suos, et in maculis ejus ambulat.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 Tenebitur planta illius laqueo, et exardescet contra eum sitis.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 Abscondita est in terra pedica ejus, et decipula illius super semitam.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 Undique terrebunt eum formidines, et involvent pedes ejus.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 Attenuetur fame robur ejus, et inedia invadat costas illius.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 Devoret pulchritudinem cutis ejus; consumat brachia illius primogenita mors.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Avellatur de tabernaculo suo fiducia ejus, et calcet super eum, quasi rex, interitus.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 Habitent in tabernaculo illius socii ejus qui non est; aspergatur in tabernaculo ejus sulphur.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 Deorsum radices ejus siccentur: sursum autem atteratur messis ejus.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 Memoria illius pereat de terra, et non celebretur nomen ejus in plateis.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 Expellet eum de luce in tenebras, et de orbe transferet eum.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 Non erit semen ejus, neque progenies in populo suo, nec ullæ reliquiæ in regionibus ejus.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 In die ejus stupebunt novissimi, et primos invadet horror.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Hæc sunt ergo tabernacula iniqui, et iste locus ejus qui ignorat Deum.]
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
