< Corinthios I 10 >

1 Nolo enim vos ignorare fratres, quoniam patres nostri omnes sub nube fuerunt, et omnes mare transierunt,
Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan felhő alatt voltak, és mindnyájan tengeren mentek át,
2 et omnes in Moyse baptizati sunt in nube, et in mari:
és mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben,
3 et omnes eamdem escam spiritalem manducaverunt,
és mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették,
4 et omnes eumdem potum spiritalem biberunt (bibebant autem de spiritali, consequente eos, petra: petra autem erat Christus):
és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert ittak a lelki kősziklából, amely követte őket. Ez a kőszikla pedig Krisztus volt.
5 sed non in pluribus eorum beneplacitum est Deo: nam prostrati sunt in deserto.
De azoknak többségét nem kedvelte Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában.
6 Hæc autem in figura facta sunt nostri, ut non simus concupiscentes malorum, sicut et illi concupierunt.
Ezek példák számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, ahogy azok kívánták.
7 Neque idololatræ efficiamini, sicut quidam ex ipsis: quemadmodum scriptum est: Sedit populus manducare, et bibere, et surrexerunt ludere.
Bálványimádók se legyetek, ahogy azok közül némelyek, amint meg van írva: „Leült a nép enni, inni, és felkelt játszani“.
8 Neque fornicemur, sicut quidam ex ipsis fornicati sunt, et ceciderunt una die viginti tria millia.
Ne is paráználkodjunk, ahogy azok közül némelyek paráználkodtak, és elestek egy nap huszonháromezren.
9 Neque tentemus Christum, sicut quidam eorum tentaverunt, et a serpentibus perierunt.
Krisztust se kísértsük, ahogy azok közül kísértették némelyek, és elvesztek a kígyóktól.
10 Neque murmuraveritis, sicut quidam eorum murmuraverunt, et perierunt ab exterminatore.
Ne is zúgolódjatok, ahogy azok közül zúgolódtak némelyek, és elvesztek a pusztító (angyal) által.
11 Hæc autem omnia in figura contingebant illis: scripta sunt autem ad correptionem nostram, in quos fines sæculorum devenerunt. (aiōn g165)
Mindezek példaképpen estek rajtuk, de a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az idők vége elérkezett. (aiōn g165)
12 Itaque qui se existimat stare, videat ne cadat.
Azért aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.
13 Tentatio vos non apprehendat nisi humana: fidelis autem Deus est, qui non patietur vos tentari supra id quod potestis, sed faciet etiam cum tentatione proventum ut possitis sustinere.
Nem egyéb csak emberi kísértés esett rajtatok, de hű az Isten, aki nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja majd, hogy elviselhessétek.
14 Propter quod, carissimi mihi, fugite ab idolorum cultura:
Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást.
15 ut prudentibus loquor, vos ipsi judicate quod dico.
Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.
16 Calix benedictionis, cui benedicimus, nonne communicatio sanguinis Christi est? et panis quem frangimus, nonne participatio corporis Domini est?
A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?
17 Quoniam unus panis, unum corpus multi sumus, omnes qui de uno pane participamus.
Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.
18 Videte Israël secundum carnem: nonne qui edunt hostias, participes sunt altaris?
Nézzétek a test szerint való Izraelt! Akik az áldozatot eszik, nincsenek-e közösségben az oltárral?
19 Quid ergo? dico quod idolis immolatum sit aliquid? aut quod idolum, sit aliquid?
Mit mondok tehát? Talán azt, hogy a bálvány vagy a bálványáldozat ér valamit?
20 Sed quæ immolant gentes, dæmoniis immolant, et non Deo. Nolo autem vos socios fieri dæmoniorum:
Éppen ellenkezőleg: amit a pogányok áldoznak, az ördögöknek áldozzák és nem Istennek, én pedig nem akarom, hogy az ördögökkel legyetek közösségben.
21 non potestis calicem Domini bibere, et calicem dæmoniorum; non potestis mensæ Domini participes esse, et mensæ dæmoniorum.
Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát. Nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei!
22 An æmulamur Dominum? numquid fortiores illo sumus? Omnia mihi licent, sed non omnia expediunt.
Vagy haragra ingereljük az Urat? Vagy erősebbek vagyunk nála?
23 Omnia mihi licent, sed non omnia ædificat.
Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.
24 Nemo quod suum est quærat, sed quod alterius.
Senki se keresse a maga előnyét, hanem ki-ki a másét
25 Omne quod in macello venit, manducate, nihil interrogantes propter conscientiam.
Mindent megehettek, amit a mészárszékben árulnak, semmit sem kérdezősködve lelkiismereti okokból.
26 Domini est terra, et plenitudo ejus.
„Az Úré a föld és annak teljessége!“
27 Si quis vocat vos infidelium, et vultis ire: omne quod vobis apponitur, manducate, nihil interrogantes propter conscientiam.
Ha pedig valaki a hitetlenek közül meghív titeket, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek hoznak, és ne kérdezősködjetek lelkiismereti okokból.
28 Si quis autem dixerit: Hoc immolatum est idolis: nolite manducare propter illum qui indicavit, et propter conscientiam:
De ha valaki ezt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús“, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt.
29 conscientiam autem dico non tuam, sed alterius. Ut quid enim libertas mea judicatur ab aliena conscientia?
De nem a te lelkiismeretedre célzok, hanem az övére. Az én szabadságomat miért ítélje meg más lelkiismerete?
30 Si ego cum gratia participo, quid blasphemor pro eo quod gratias ago?
Ha pedig én hálaadással élek vele, miért ítélnek meg azért, amiért én hálát adok?
31 Sive ergo manducatis, sive bibitis, sive aliud quid facitis: omnia in gloriam Dei facite.
Tehát akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére tegyetek.
32 Sine offensione estote Judæis, et gentibus, et ecclesiæ Dei:
Ne botránkoztassátok meg se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.
33 sicut et ego per omnia omnibus placeo, non quærens quod mihi utile est, sed quod multis: ut salvi fiant.
Ahogyan én is mindenkinek kedvében járok, nem keresve a magam hasznát, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.

< Corinthios I 10 >