Mareka 11
1 Linu hachi va keza mwa Jerusalama, va vena hafuhi ni Betefage ni Betenia, he rundu lya Olive, mi Jesu cha tuma vovere va varutwani vakwe,
Amikor Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia felé, az Olajfák hegyénél elküldött tanítványai közül kettőt,
2 mi cha va wambila, “Muyende ha munzi wutuli lolele nawo. Haho kuti chimwa wi njila, ka muwane imberesa iseni kumbereswa. Mu isumunune mi mu ka ini letere.
és ezt mondta nekik: „Eredjetek abba a faluba, amely előttetek van, és amikor abba bejuttok, azonnal találtok egy szamárcsikót megkötve, amelyen ember nem ült még soha; oldjátok el és hozzátok ide.
3 Mi haiva zumwi mwa wambe kwenu, 'Chinzi ha mupanga ichi?' mu swanera kuwamba, 'Simwine u isaka mi haho vulyo mutuka itumine kunu.'”
Ha valaki pedig megkérdezi tőletek: Miért teszitek ezt? Mondjátok: Az Úrnak van szüksége rá. Erre azonnal elengedi.“
4 Vava yendi mi chivaka wana imbongolo isuminwe ha mulyango hanze he nzila iyalukite, mi chi ba isumununa.
Elmentek tehát, és megtalálták a megkötött szamárcsikót, az ajtón kívül a kettős útnál, és eloldották azt.
5 Vamwi vantu vavali ku zimene hateni ni chiva wamba kubali, “Mutenda nzi, ha mu sumununa imbongolo iyo?”
Az ott állók közül pedig némelyek ezt mondták nekik: „Mit műveltek, hogy eloldjátok a szamárcsikót?“
6 Vava wambi kuvali mwavava teli Jesu, mi vantu chi vava siya kuti ba yende.
Ők pedig úgy feleltek nekik, amint Jézus megparancsolta. Erre elengedték őket.
7 Valutwani vovele chi ba ileta imbongolo kwa Jesu mi chi va zindwelela inguvo zavo kuti Jesu a tante hateni.
Odavitték a szamárcsikót Jézushoz, rátették felsőruháikat, ő pedig felült rá.
8 Vungi vwa vantu ni va zala zizwato zavo munzila, mi vamwi ni va zala mitavi yi va va ku tema mu mawa.
Sokan pedig felsőruháikat az útra terítették, mások pedig ágakat vagdostak a fákról, és az útra szórták.
9 Avo vavena ha busu bwakwe navo vavali kumwi chilire chiva huwa, “Hosana! Imbuyoti njozo wiza mwi zina lya Simwine.
Akik pedig előtte mentek, és akik követték, ezt kiáltották: „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében!
10 Imbuyoti yo muvuso ukezite weshetu Davida. Hosana mwi wulu!”
Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, amely az Úrnak nevében jön! Hozsánna a magasságban!“
11 Mi Jesu che njila mwa Jerusalema ni kuya mwi tempele ni kuka lola hazintu zonse. Linu, inako kakuti chi yi ba manite, cha ya kwa Betenia ni vena ikumi ka vovele.
És bement Jézus Jeruzsálembe és a templomba, mindenhol körülnézett, és mivel az idő már későre járt, kiment Betániába a tizenkettővel.
12 Izuva lichilira, hava ka vola kwa Betenia, ava fwile nzala.
Másnap, mikor Betániából kimentek, megéheztek,
13 Ha vona isamu lye ifenga livena makova kuule zana, cha yenda kuti mwendi ka wane kwateni muselo. Mi hakeza kwateni kakwina chava wani konzi makoba, kakuti kana ibali inako ye misero ye feiga.
és messziről meglátva egy fügefát, amelynek levelei voltak, odament, hátha talál valamit rajta. De odaérve, egyebet, mint levelet, nem talált rajta, mert nem volt fügeérés ideje.
14 Cha wambila kulili, “Kakwina yete na lye muselo kwako hape.” Mi balutwani bakwe vava zuwi. (aiōn g165)
Akkor Jézus megszólalt, és ezt mondta a fügefának: „Soha többé ne egyék rólad gyümölcsöt senki.“A tanítványai is hallották ezt. (aiōn g165)
15 Ni beza kwa Jerusalama, mi che njila mwi tempele ni ku kalisa kuzwisa bawulisi hanze ni ba ba kuwula mwi tempele. Cha pindumuna mataafule a ba tambuzana mali ni zipula zabo ba ba ku wuza inkwilimba.
Azután Jeruzsálembe érkeztek. Bemenve a templomba, Jézus kezdte kiűzni azokat, akik a templomban árultak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította,
16 Kena a ba ku zuminina muntu yo hindite choku wuza kuhita mukati ke itempele.
és nem engedte, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül.
17 Na valuta nati, “Ku ñoletwa, “I nzubo yangu mu yi sumpwa inzubo ye tapelo ya mishobo yonse'? Kono inwe chi mwa yi panga maipato a vasa.
Azután így tanította őket: „Nincs-e megírva: »Az én házamat imádság házának nevezik minden nép között«? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.“
18 Vapuritsita bakulwana ni bañoli ni ba zuwa za waamba, mi ni vaa saka inzila iba wola ku mwihaya. Mi vava tiite kakuti vungi vwa vantu vava komokiswe mwa va ku lutila.
És meghallották az írástudók és a főpapok, és azon tanakodtak, hogy hogyan veszíthetnék el őt. Mert féltek tőle, mivel az egész sokaság álmélkodott az ő tanításán.
19 Mi chitengu muchivali kwizilanga, vavali kusiyanga muleneñi.
Amikor azután beesteledett, kiment a városból.
20 Havavali kukavu yenda kakusasani, chi ba bona i samu lye ifeiga lizumite kutwala ku mihisi yalyo.
Reggel pedig, amikor elmentek a fügefa mellett, látták, hogy az gyökerestől kiszáradt.
21 Pitorosi cha kumbulukwa mi cha wamba, “Rabbi, bone! I samu lye ifeiga lyo va kuuti li zumite.”
Péter visszaemlékezve, ezt mondta neki: „Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.“
22 Jesu cha ve tava, “Mu ve ni ntumelo kwe Ireeza.
És Jézus ezt felelte nekik: „Legyen hitetek Istenben.
23 Cha vuniti ni mi wambile ye nse yete a wambe kweli iluundu, 'Nyamuke mi u lizindile umwine mwiwate,' mi heva ka hakanyehi munkulo yakwe kono na zumina kuti mwa wambila ka ku tendahale, icho Ireza chete na pange.
Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel, és ugorjál a tengerbe, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz, amit mondott.
24 Lyahanu ni wamba kwenu: Chonse chete mulapele ni ku chi kumbila, muzumine kuti chimwa chitambula, mi ka chive nji chenu.
Ezért mondom nektek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megkapjátok, és meg is adatik néktek.
25 Heva no zima ni ku lapela, u lukela kuwondela chonse ca ku fosekeze zumwi, ili kuti Ishenu wina kwiwulu naye ami wondele milandu yanu.”
És amikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.
26 Kono haiva nosa wondeli, nanga Iso wina kiwulu kete aku wondela zivi zako.
Ha pedig ti nem bocsátotok meg, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.“
27 Chi veza kwa Jerusalema hape. Jesu hava kuka vuyenda mwi tempele, mupurisita mukulwana, vañoli, ni vakulwana chi veza kwali.
Ismét elmentek Jeruzsálembe. Amikor pedig Jézus a templomban körüljárt, odamentek hozzá a főpapok, az írástudók és a vének.
28 Chiva wamba kwali, “chowuhi mulao wo panga izi zintu? imi njeni ya va kuhi mataa a ku zi panga?”
És mondták neki: „Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked a hatalmat arra, hogy ezeket cselekedd?“
29 Jesu chawamba, “Ka ni mivuze i mpuzo yonke. Muni wambile mi name ka ni mi wambile kuti chaahi maata anipanga izi zintu.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek, feleljetek meg nekem, és megmondom nektek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.
30 I nkolobezo ya Joani, i ba kuzwa kwi wulu kamba ku vaantu? Mu ni tabe.”
A János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Erre feleljetek nekem.“
31 Chi va wambola mukati kavo mi chi kanana mi chi ku wamba, “Heva tuwamba, 'kuzwa kwiwulu,' ka wambe, 'chinzi hamusena muva muzumini?'
Azok pedig tanakodtak maguk között, ezt mondván: „Ha azt mondjuk: a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki?
32 Kono heba nituwamba', Kuzwa kuvaantu...” Vava tiite vaantu, kakuli zumwi ni zumwi ava zumine kuti Joani ivali mupolofita.
Mondjuk talán azt: az emberektől?“De féltek a néptől, mert mindenki azt tartotta Jánosról, hogy valóban próféta volt.
33 Linu chive tava Jesu ni vati, “Ka twizi.” Linu Jesu na va cho, “Name kani mi wambili chaahi maata ani panga zinu zintu.”
Ezért így feleltek Jézusnak: „Nem tudjuk.“Jézus is válaszolt nekik: „Én sem mondom meg nektek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.“
