< Johani 6 >

1 Hazimana inzi zintu, Jesu chayenda kuyimwi imbali ye wate lya Galileya, hape livali kusupiwa I wate lya Tiberiya.
Ezek után elment Jézus a Galileai-tengeren, a Tiberiáson túl.
2 Vungi vwe chichava chivali kumwi chilire kakuli vava voni imakazo zavali kupanga kwavo vavali kulwala.
És nagy sokaság követte őt, mert látták az ő csodatételeit, amelyeket cselekedett a betegeken.
3 Jesu cha yenda kwirundu mi uko abake kali hasi ni varutwana vakwe.
Felment pedig Jézus a hegyre, és leült ott a tanítványaival.
4 (Hanu mukiti we Paseka, Mukiti wa Majunda, uvali kwina hafuhi.)
Közel volt pedig húsvét, a zsidók ünnepe.
5 Linu Jesu halola mwi wulu ni kuvona vantu vangi niva keza kwakwe, cha wambira Filipi, “Tuwola kuwula kuhi vuronto ili kuli ava vantu va wole kulya?”
Mikor azért felemelte Jézus a szemeit, és látta, hogy nagy sokaság jön hozzá, mondta Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?“
6 (Kono Jesu a vawambi ichi kulika Filipi, kakuli iye mwine ivali kwizi icho chavali kuswanera kupanga.)
Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar cselekedni.
7 Filipi cha mwi tava, “Miyanda yovere yamashereñi ovuroto kasa a wole kuwulira zumwi ni zumwi wavo nangati kakwa kanini.”
Felelt neki Fülöp: „Kétszáz dénár árú kenyér nem elég nekik, hogy mindegyikük kapjon valami keveset.“
8 Zumwi wa valutwana vakwe, Adiriyasi, mukulwe wa Simoni Pita, chata kwa Jesu,
Egyik az ő tanítványai közül, András, Simon Péter testvére ezt mondta neki:
9 “Kwina muhwire wo muswisu hanu wina zikwa zeminwe ye yanza zo Vuroto ni nswi zo vere, kono chinzi ichi mukati ketu?”
„Van itt egy gyermek, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?“
10 Jesu chati, “Mwikalike vantu hansi.”( Hanu kuvena lyani liñgi mwe china chivaka, ) Cwale vakwame chive kala hansi, valikana lule na lule lwe minwe yeyanza ku mpalo.
Jézus pedig mondta: „Ültessétek le az embereket.“És nagy fű volt azon a helyen. Leültek azért a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.
11 Linu Jesu chahinda vuloto mi hamana kuha vuitumero, cha tambika kwavo vavali kwi kere, mi kuswana nikwi inswi, chovungi sina muvavali kusakira.
Jézus pedig vette a kenyereket, és hálát adva adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig azoknak, akik ültek, hasonlóképpen a halakból is, amennyit akartak.
12 Linu vantu havave kuti, cha wamba kuva lutwana vakwe, “Mukunganye vu fwafwali ni twa ngamoka twa shala, iri kuli kanji kuwaniki chi zova.”
Amint pedig jóllaktak, mondta a tanítványainak: „Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen.“
13 Chale chiva tu kunganya ni kwizuza zitanda ze kumi ni tovere tufwafwali tuva zwi ha vuronto bwina palo ye minwe ye yanza ye; tu fwafwali tuva shali kwavo vavali.
Összeszedtek azért és megtöltöttek tizenkét kosarat az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek megmaradtak azok után, akik ettek.
14 Linu, vantu hava vona ichi chisupo chava pangi, chiva wamba, “Uzu chovu niti muporofita yo swanera kukeza mwi nkanda.”
Az emberek azért látva a jelt, amelyet Jézus tett, ezt mondták: „Bizonnyal ez az a próféta, aki eljövendő volt a világra.“
15 Chale Jesu ha lemuha kuti chivavali kusaka kukeza ni kumukwata che nkani kuti vamupange mulena, cha zwengera yenke kuma Lundu.
Jézus pedig, amint észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, ismét elvonult egymaga a hegyre.
16 Hachiyiza kuva chitengu, va lutwana vakwe chiva shetumukera kwi wate.
Mikor pedig beesteledett, lementek az ő tanítványai a tengerhez,
17 Chive chira muchikepe, mi vavali kuluta i wate kuya kwa Capenaume. Chikuvali kusiha cheyi nako, mi Jesu kena aveni kuka vola kale kuvali.
és beszállva a hajóba, elmentek a tengeren túlra Kapernaumba. Már sötétség volt, és még mindig nem ment oda hozzájuk Jézus.
18 Imi i huho likolete livali kuhunga, mi iwate chili vali kutangite kulwa.
A tenger a nagy szél fúvása miatt háborgott.
19 Hachi va zuhite chiuvaka chilikana makumi overe ni minwe ye yaza lyoke kamba makumi o tatwe muvule, chiva vona Jesu nakaya vuyenda he wulu lya wate ni kezite kumbali ni chikepe, mi vavali kutiyite.
Mikor azért huszonöt, vagy harminc futamnyira beeveztek, meglátták Jézust, amint jár a tengeren, és a hajóhoz közeledik, megrémültek.
20 Kono chati kuvali, “Njeme! Kanji mutiyi.”
Ő pedig mondta nekik: „Én vagyok, ne féljetek!“
21 Linu vavali kukusaka kumu longa muchi sepe, mi yahaho chisepe chicha kasika he rizo havavali kukaya.
Be akarták azért őt venni a hajóba, de a hajó azonnal annál a földnél volt, amelyre mentek.
22 Izuva lichilira, chinavungi chivali kuzimene kwishirya lye wate chiva vona kuti kena kuvena chimwi chikepe mbwita fera china choke, ni kuti Jesu kena ave chili mwateni ni varutwana vakwe kono kuti varutwana vakwe chivavali kuyendete vovona.
Másnap a sokaság, amely a tengeren túl állott, látták, hogy nem volt ott más hajó, csak az az egy, amelybe Jézus tanítványai szálltak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el.
23 Niha kuva vulyo, kuvena amwi mato avali kukazwa kwa Tiberiasi hafuhi ni chivaka aho hava liri vuroto uvo Simwine hava litumeri.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 Linu china vungi hachi lemuha kuti nangati Jesu kamba varutwana vakwe kena vavali kusikwina, cwale avo vene chiva chira mumato ni kuyenda kwa Capenaume kuka ngana Jesu.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak ők is a hajókba, és elmentek Kapernaumba, keresve Jézust.
25 Hachiva manite kumuwana kweyina imwi imbali ye wate, chiva cho kwali, “Rabbi, wakeza liri kunu?”
És megtalálva őt a tengeren túl, mondták neki: „Mester, mikor jöttél ide?“
26 Jesu chave tava, ni kucho, “cho vuniti, niti, muni ngana, isiñi kuti muvavoni imakazo, kono ivaka lyokuti muvali vuroto vumwi bwe nkonko mi muve kuti.
Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek abból a kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Kanji muverekeri zilyo inzo zisinyeha, kono muverekere zilyo zikala inako kutwala kuvahalo vusa mani uvo Mwana o Muntu bwasa mihe, kwe Ireeza Isi ava viki iswayo hali.” (aiōnios g166)
Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.“ (aiōnios g166)
28 Cwale chivati kwali, “Chizi chi tuswanera ku panga, iri kuli tuwole kupanga misevezi ye Ireeza?”
Ők pedig ezt mondták neki: „Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?“
29 Jesu che tava ni kuta kuvali, “Uwu njo musevezi we Ireeza: kuti mu zumine ku yenke unzo yavaka tumi.”
Jézus így felelt nekik: „Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.“
30 Chwale chiva ta kwali, “Chechihi chisupo cwale choso pange, iri kuli tuvone ni kuku zumina? Chinzi choto pange?
Erre megkérdezték: „Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?
31 Veshetu vavali maana mwi halaupa, sina hakuñoletwe,'Avavahi inkonko izwa kwi wuulu kulya.”
Atyáink a mannát ették a pusztában, amint meg van írva: »Mennyei kenyeret adott enniük.«“
32 Linu Jesu chave tava, “Chovu niti, niti, kena ivali Mushe yava mihi inkonko kuzwa mwi wuulu, kono ivali Tayo yo miha inkonko ye niti izwa kwi wulu.
Mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 Kakuti inkonko ye Ireeza je china chi zwa kwiwulu ni kukeza hansi ni kwiza kuha vuhalo kwi nkanda.”
Mert az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá, és életet ad a világnak.“
34 Cwale chiva wamba kwali, “Nfumwetu, utuhe iyi inkonko inako yonse.”
Erre ezt mondták neki: „Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!“
35 Jesu cha wamba kuvali, “Jeme ni nkonko yo vuhalo; uzo yo keza kwangu kasane ka fwe inzala, mi uzo yo zumina mwangu kesane kafwe inyota.
Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az életnek kenyere, aki énhozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz énbennem, meg nem szomjazik soha.
36 Kono ni vami wambiri chovu niti muvani voni, mi kamu zumini.
De mondtam néktek, hogy noha láttatok engem, még sem hisztek.
37 Yense uzo Tayo waniha mwa keze kwangu, mi yense yo keza kwangu chovuniti kaseni muzindire hanze.
Mindenki, akit nekem ad az Atya, énhozzám jön, és azt, aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem.
38 Kakuti niva kezi hansi kukazwa kwi wulu, isiñi kwiza kupanga itato yangu, kono chasaka iye uzo yavaka ni tumi.
Mert azért szálltam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.
39 Imi iyi nji tanto yakwe uzo yava kanitumi, kuti kanji ni zoverwa nangati yenke kwavo vonse vavanihi, kono kaniva vunse mwizuva lyama mani mani.
Annak, aki elküldött engem, az az akarata, hogy amit nekem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon.
40 Kakuli iyi nje tanto ya Tayo, kuti yense yo vona Mwana ni kuzumina mwali mwave ni vuhalo vusa mani mi kanimu vunse mwi zuva lya ma mani-mani. (aiōnios g166)
Az Atyának az az akarata, hogy mindaz, aki látja a Fiút, és hisz ő benne, örök élete legyen, és én feltámasszam azt az utolsó napon.“ (aiōnios g166)
41 Cwale majunda chivatanga kukumbola kuamana naye kakuti avati, “Njeme ni nkonko iyo yaka zwa kwi wulu.”
Zúgolódtak azért a zsidók őellene, mert azt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott alá.“
42 Chiva wamba, “Uzu kanjiyena Jesu mwana wa Josefa, uzo insi ni nyina tuve zi? Kwiza vule hape hanu kuti awambe, 'Nakazwa kwi wulu '?”
És mondták: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek mi ismerjük atyját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam alá?“
43 Jesu che tava ni kuvata, “Musiye kukumbola mukati kenu.
Jézus ezt felelte nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között!
44 Kakwina zumwi yo wola kukeza kwangu mbwita Tayo yava kanitumi hamu chuza, mi kani muvunse mwi zuva lyama mani-mani.
Senki sem jöhet én hozzám, hacsak nem az Atya vonzza, aki elküldött engem, én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 Ku ñoletwe muma porofita, 'Yense karutiwe nji Ireeza. 'Yense yava zuwi ni kulituta kwa Tayo ukeza kwangu.
Meg van írva a prófétáknál: »És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.« Aki azért az Atyától hallott és tanult, én hozzám jön.
46 Kena kuti vonse vava voni Tayo, mbwita fera iye yokazwa kwe Ireeza- ava voni Tayo.
Nem mintha az Atyát valaki látta volna, csak az, aki Istentől van, az látta az Atyát.
47 Chovu niti, niti, iye yo zumina wina vahalo vusa mani. (aiōnios g166)
Bizony, bizony mondom néktek: Aki énbennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios g166)
48 Jeme ni nkonko yo vuhalo.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Veshenu vavali maana mwi halaupa, mi vava mani kufwa.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 Iyi nje nkonko ikeza hansi kukazwa kwi wulu, iri kuli muntu awole kulya yimwi kuili ni kusa fwa.
Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, hogy ki-ki egyen belőle, és meg ne haljon.
51 Jeme ni nkonko i hala iyo ikazwa kwi wulu. Haiva zumwi ulya kuili iyi nkonko, mwa hale kuya kuire. Inkonko iyo yete nihe inyama wangu kuvu halo vwe kanda.” (aiōn g165)
Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá: ha valaki eszik ebből a kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.“ (aiōn g165)
52 Majunda chiva venga mukati kavo vene niku tanga kukanana, nivati, Kuwoleka vule kuti uzu mukwame atuhe inyama wakwe kuti tulye?'
Tusakodtak azért a zsidók egymás között, mondván: „Hogyan adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?“
53 Cwale Jesu cha wamba kuvali, “Chovu niti, niti, kwanda yo kuti mulye inyama o Mwana o Muntu ni kunwa malaha akwe, kete muve ni vuhalo mwenu.
Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 Yense yolya inyama wangu ni kunwa malaha angu wina vuhalo vusa mani, mi kani muvuse mwizuvalya mamanikizo. (aiōnios g166)
Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
55 Kakuti inyama yangu chilyo che niti, mi malaha angu chinwiwa che niti.
Mert az én testem bizony étel, és az én vérem bizony ital.
56 Iye yo lya inyama wangu ni kunwa malaha angu ushala mwangu, ni me mwali.
Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem lakik és én is abban.
57 Sina Tayo yo hala havaka ni tumi, mi sina hani hala ivaka lya Tayo, cwale iye yonilya, mwahale naye ivaka lyangu.
Ahogyan elküldött engem az élő Atya, és én az Atya által élek: úgy az is, aki engem eszik, él énáltalam.
58 Iyi nje nkonko ina yakeza hansi kukazwa kwi wulu, isiñi uvu veshenu vavali ni kufwa. Iye yo lya iyi nkonko mwahale kuya kuire.” (aiōn g165)
Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, nem úgy, amint a ti atyáitok ették a mannát, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké.“ (aiōn g165)
59 Kono Jesu avali kuwamba inzi zintu mwi sinangonge na kwete kuruta mwa Capenaume.
Ezeket mondta a zsinagógában, amikor tanított Kapernaumban.
60 Cwale vungi vwava rutwana vakwe vava zuwi izi chiva ti, “Iyi ituto ikavo ahulu; jeni yo wola kuitambula?”
Sokan azért, akik hallották ezeket az ő tanítványai közül, ezt mondták: „Kemény beszéd ez, ki hallgathatja őt?“
61 Jesu, kakuli avali kwizi mwali kuti varutwana vakwe vavali kukumbola heyi dava, chati kuvali, “Kana ichi chimi nyeza?
Jézus pedig magában tudta, hogy emiatt zúgolódnak az ő tanítványai, ezt mondta nekik: „Titeket ez megbotránkoztat?
62 Cwale mukuve vule aho hasane kamuvone Mwana o Mutu nakambama kuta uko kwavali kwina sapilio?
Hát ha meglátjátok az Emberfiát felszállni oda, ahol előbb volt?!
63 Luhuho luha vuhalo; inyama kakwina chi ivozekeza. Mazwi awo ani vawambi kwenu nga luhuho, mi go vuhalo.
A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok nektek, lélek és élet.
64 Imi kwina vamwi kwenu avo vasa zumini.”Kakuti Jesu avali kwinzi kuzwa kuma tangiro kuti mbani avo vate ni vakangwe kuzumina mi njeni uzo yate na muveteke.
De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek.“Mert kezdettől fogva tudta Jézus, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
65 Cha wamba, “I vaka lyezi kuti na miwamba kwenu kuti kakwina zumwi yo wola kukeza kwangu mbwita haiva wa zumininwa kwa Tayo.”
És ezt mondta: „Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet énhozzám, hacsak nem az én Atyámtól van megadva neki.“
66 Kevaka lyezi, vungi bwa varutwana chiva vola kumusiya mi kena vavazwiri havusu ni kumwi chilira.
Ettől fogva sokan visszavonultak az ő tanítványai közül, és nem jártak többé ővele.
67 Linu Jesu cha wamba kuvana ikumi ni tovere, “Inwe nanwe kamusaki kuyenda nanwe, musaka?”
Mondta azért Jézus a tizenkettőnek: „Vajon ti is el akartok menni?“
68 Simoni Pitorosi chamwi tava, “Simwine, njikwani kwete tuyende? Wina manzwi ovuhalo vusa mani, (aiōnios g166)
Simon Péter így felelt: „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad. (aiōnios g166)
69 mi tuva zumini ni kwiza kwiziva kuti jewe yo Chena yenke we Ireeza.”
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.“
70 Jesu cha wamba kuvali, “Kena kuti ni vamiketi, vena ikumi ni minwe yovere, imi zumwi kwenu ji diavulusi?”
Jézus így felelt nekik: „Nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? És egy közületek ördög.“
71 Hanu avali kuwamba kuama ni Judasi mwana wa Simoni Isikariyoti, kakuti ivali iye, omumwina kuvena ikumi ni tovere, kakuti ivali njiyena, uzo yatane veteke Jesu.
Ezen pedig Júdás Iskáriótest értette, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.

< Johani 6 >