< Oekyuk 21 >

1 Ke tokosra lun acn Arad, su oan layen eir in acn Canaan, el lohngak lah mwet Israel elos tuku sun acn Atharim, el som mweunelos ac sruokya kutu selos.
Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felől, hogy jön Izráel a kémeknek útán: megütközék Izráellel, és foglyokat ejte közülök.
2 Na mwet Israel elos orala sie wulela na ku nu sin LEUM GOD: “Kom fin lela kut in kutangla mwet inge, kut ac kisakunuloswot nu sum oayapa siti selos, ac kut ac fah kunauselosla.”
Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az ő városait.
3 LEUM GOD El lohngolos ac kasrelos kutangla mwet Canaan. Ouinge mwet Israel arulana sukelosla ac siti selos, ac sang inen acn sac Hormah.
És meghallgatá az Úr Izráelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának.
4 Mwet Israel som liki Fineol Hor, ac ut ke inkanek ma som nu ke Meoa Srusra, tuh elos in ut na sisken facl sin mwet Edom. Tusruktu ke elos srak fahsr, mwet uh semutengla
És elindulának a Hór hegyétől a veres tengerhez vivő úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben.
5 ac kaskas lain God ac Moses. Elos torkaskas ac fahk, “Efu kom ku uskutme liki acn Egypt kut in tuh misa in acn mwesis se inge, yen wanginna mongo ac kof we? Kut tasak ke mwe mongo koluk inge!”
És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.
6 Na LEUM GOD El supwala serpent pwasin nu inmasrlon mwet uh, ac mwet Israel puspis ngalnguli ac misa.
Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
7 Ac mwet uh tuku nu yorol Moses ac fahk, “Kut orekma koluk ke kut kaskas lain LEUM GOD ac lain kom. Pre nu sin LEUM GOD Elan usla serpent inge.” Ke ma inge Moses el pre ke mwet uh.
Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.
8 Na LEUM GOD El fahk nu sel Moses elan orala soko serpent osra, ac likiya mutun soko sak ah, tuh kutena mwet su ngalnguli fin ngetak nu kac, elos fah moul ac tia misa.
És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
9 Ouinge Moses el orala soko serpent ke bronze ac likiya fin soko sak. Na kutena mwet su ngalnguli, elos ac ngetak nu ke serpent bronze soko ah, ac moul.
Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.
10 Mwet Israel elos sifil mukuiyak ac tulokunak lohm nuknuk selos in acn Oboth.
Azután elindulának Izráel fiai, és tábort ütének Obóthban.
11 Toko elos som liki acn sac, ac tulokunak nien aktuktuk selos ke mahnum lun Abarim in acn mwesis kutulap in facl Moab.
Obóthból is elindulának, és tábort ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában, a mely Moáb előtt vala napkelet felől.
12 Na elos sifilpa mukuiyak liki acn we ac aktuktuk ke infahlfal Zered.
Onnét elindulának, és tábort ütének Zéred völgyében.
13 Elos sifilpa mukuiyak liki acn we ac tuku nu layen epang in Infacl Arnon ac aktuktuk we, ke yen mwesis se su fahla nwe ke facl sin mwet Amor. (Infacl Arnon pa masrol lun facl sin mwet Moab ac mwet Amor.)
Onnét elindulának, és tábort ütének az Arnon vizén túl, a mely van a pusztában, és kijő az Emoreus határából. Mert az Arnon Moábnak határa Moáb között és Emoreus között.
14 Pa sis [Book In Mweun Lun] LEUM GOD sramsramkin “...siti srisrik Waheb ke ipin acn lun Suphah, ac infahlfal uh, ac Infacl Arnon,
Azért van szó az Úr hadainak könyvében: Vahébről Szúfában, és a patakokról Arnonnál,
15 ac acn oatu ke infahlfal se ma fahla nwe ke siti srisrik Ar, ac suwosang nwe ke masrol lun acn Moab.”
És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.
16 Liki acn we elos som na nwe ke sie acn pangpang Lufin Kof, acn se ma LEUM GOD El fahk nu sel Moses, “Usani mwet uh nu sie, ac nga ac fah sang kof nu selos.”
És onnét Béérbe menének. Ez az a kút, a melynél mondotta vala az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, és adok nékik vizet.
17 In pacl sac mwet Israel uh yuk on soko inge: “Lufin kof uh, unonak; Kut ac fah onkakin kom ke soko on.
Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jőjj fel óh kút! énekeljetek néki!
18 Lufin kof pukpukyak sin leum uh, Ac sin mwet kol lun mwet uh; Pukpukyak ke soko scepter lun tokosra, Oayapa ke sikal lun mwet kol lalos.” Elos mukuiyak liki yen mwesis nu Mattanah,
Kút, a melyet fejedelmek ástak; a nép előkelői vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába menének.
19 ac liki acn we elos som na nwe Nahaliel, ac liki acn Nahaliel me nu Bamoth,
És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba.
20 ac liki acn Bamoth nu infahlfal in acn lun mwet Moab, ye mangon eol Pisgah, su oan ngeta nu fin acn mwesis.
Bámóthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, onnan a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.
21 Na mwet Israel supwala mwet utuk kas nu sel Sihon, tokosra lun mwet Amor, ac fahk:
És külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván:
22 “Nunak munas, lela nu sesr in fahsr sasla in acn sum. Kut, ac cow natusr, fah tia kuhfla liki inkanek lulap in utyak nu in ima lom ku ima in grape sunom, ac kut ac fah tia nim kof ke lufin kof lowos uh. Kut ac fahsrna fin inkanek lulap ah, nwe ke kut alukela facl sum uh.”
Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezőre, sem szőlőre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon.
23 Tusruktu Tokosra Sihon el tiana fuhlela mwet Israel in fahla fin acn sel. El orani un mwet mweun lal ac illa som nu Jahaz in acn mwesis, ac mweuni mwet Israel.
De nem engedé Szíhon Izráelnek, hogy átmenjen az ő határán, sőt egybegyűjté Szíhon minden népét, és kiméne Izráel ellen a pusztába, és jöve Jaháczba; és megütközék Izráellel.
24 Tusruktu mwet Israel elos onela mwet puspis sin mwet lokoalok lalos ke mweun sac, ac sruokya acn selos, mutawauk ke Infacl Arnon nwe ke Infacl Jabbok layen epang, aok nwe ke sun masrol lun mwet Ammon uh, mweyen masrol se ingan musaiyukla arulana ku!
És megveré őt Izráel fegyvernek élivel, és elfoglalá annak földét Arnontól Jabbókig, az Ammon fiaiig; mert erős vala az Ammon fiainak határa.
25 Na mwet Israel uh kutangla siti nukewa sin mwet Amor, weang Heshbon ac inkul nukewa ma oan apkuran nu we, na elos oakwuki we.
És elfoglalá Izráel mind e városokat, és megtelepedék Izráel az Emoreusok minden városában, Hesbonban és annak minden városában;
26 Heshbon pa capital siti lal Tokosra Sihon lun mwet Amor, su tuh mweun lain tokosra lun mwet Moab meet, ac eisla acn lal nukewa fahla na nwe Infacl Arnon.
Mert Hesbon Szíhonnak az Emoreusok királyának városa vala, ki is hadakozott vala Moábnak előbbi királyával, és elvett vala minden földet annak kezéből Arnonig.
27 Pa oru mwet ma yuk pas uh onkakin mu, “Fahsru nu Heshbon, siti sel Tokosra Sihon! Kut kena liye in sifilpa musaiyukyak ac akwoyeyukla.
Azért mondják a példabeszédmondók: Jőjjetek Hesbonba! Építtessék és erősíttessék Szíhon városa!
28 Sie pacl ah, in siti se inge Heshbon, Un mwet mweun lal Sihon illa oana sie e. Elos kunausla siti Ar in acn Moab Ac sukela inging sisken infacl Arnon.
Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szíhon városából; megemésztette Art, Moábnak városát, Arnon magaslatainak urait.
29 We nu suwos, mwet Moab! Kowos su alu nu sin Chemosh, kowos arulana musalla! God lowos uh oru tuh mukul we uh in mwet kakaing, Ac mutan we elos mwet sruoh lal Tokosra Sihon lun mwet Amor.
Jaj néked Moáb! Elvesztél Kámosnak népe! Futásra adta ő fiait, leányait fogságra Szíhonnak, az emoreus királynak.
30 Tusruktu fwilin tulik natulos kunausyukla, Mutawauk Heshbon lac na nwe Dibon, Liki acn Nashim nwe Nophah, apkuran nu Medeba.”
De mi lövöldöztük őket, elveszett Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig, a mely Medebáig ér.
31 Ouinge mwet Israel oakwuki in acn lun mwet Amor,
Megtelepedék azért Izráel az Emoreusok földén.
32 ac Moses el supwala kutu mwet kalngeyuk nu ke siti Jazer in konauk lah elos ac mweuni fuka acn we. Mwet Israel elos sruokya siti sac wi inkul nukewa ma oan apkuran nu we, ac lusak mwet Amor su muta we.
És elkülde Mózes, hogy megkémleljék Jázert, és bevevék annak városait, és kiűzé az Emoreust, a ki ott vala.
33 Toko mwet Israel forla ac ut ke inkanek nu Bashan, ac tokosra Og lun Bashan el illa us un mwet mweun lal in mweunelos in acn Edrei.
Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivő úton. És kijöve Og, Básán királya ő ellenök, ő és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben.
34 LEUM GOD El fahk nu sel Moses, “Nik kom sangeng sel. Nga ac oru tuh kom in kutanulla, ac mwet lal nukewa ac acn sel. Oru nu sel oana ma kom tuh oru nu sel Sihon, tokosra lun mwet Amor, su leumi acn Heshbon.”
Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt, és egész népét, és az ő földét. És úgy cselekedjél vele, a miképen cselekedtél Szíhonnal az Emoreusok királyával, a ki lakik vala Hesbonban.
35 Ouinge mwet Israel elos unilya Tokosra Og, ac wen natul ac mwet lal nukewa — wangin mwet painmoulla — na elos oakwuki in acn sel.
Megverék azért őt és az ő fiait és egész népét annyira, hogy egy sem marada belőle; és elfoglalák az ő földét.

< Oekyuk 21 >